Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 27. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9406-os szám) részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - RAJKAI ZSOLT (FKgP)
1883 Tehát a részaránytulajdonosok esetében én úgy érzem - mivel ez már a szövetkezet saját vagyonaként szerepel , az állam nem engedhette el ezeket a költségeket. Tehát a részaránytulajdonosoknak jóval ma gasabb díjakat kell téríteniük. Így alakulhat ki olyan kusza helyzet például, hogy egy adott településen mondjuk a kárpótlás révén földhöz jutottak aranykoronánként mondjuk 600 forintot kell, hogy fizessenek, ezzel szemben, ha a szövetkezeti tagok ki akarj ák vinni a földjüket, akkor mondjuk 2000 forintot kell, hogy aranykoronánként fizessenek. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Rajkai Zsolt független kisgazda képviselő. Felszólaló: Rajkai Zsolt (FKgP) RAJKAI ZSOLT (FKgP) Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A meliorációval kapcsolatos vitához szeretnék némi információt nyújtani, részint tisztába tenni ezt a kérdést. A meliorációs munkák szükségességét a nagyüzemi művelés által túlságosan igénybe vett és ezáltal leromlott talajok termők épességének rendkívüli csökkenése, a talajok elsavanyodása, illetőleg az elvtelen és rossz műszaki, vízgazdálkodási szempontból hátrányos nagyüzemi táblásítás tette szükségessé. (11.20) Tehát az indíték mindenféleképpen az a művelési rend volt, amelyet szo cialista nagyüzemnek neveztünk az elmúlt időszakban. A talajok értékének a csökkenése aranykoronaértékben nem nyilvánult meg. Tehát ez az értékcsökkenés a termőképesség rendkívüli leromlását jelentette, ugyanakkor a meliorációs beavatkozás, a melioratív m unka nem egy kifejezett javítást, hanem egy jobbátételt jelent, melioration vagy melioráció - mondja a latin, ez nem azt jelenti, hogy egy új beruházással új termelőeszközt hozunk létre, hanem egy leromlott állapotot helyrehozunk. S abban az esetben, ha ez térségként működött, Bodrogköz vagy más térség, békési belvizes övezetekben, akkor egyértelmű volt az a szándék, hogy itt nem egy beruházásról lévén szó, jobbá kell tenni, fel kell emelni a termőterületet arra az aranykoronaértékre, amelyen ez nyilvántar tásba került, amelyen ezt jegyzik. Tehát itt nincs beruházás. Minthogy nincs beruházás, úgy hiszem, az aranykoronaértékre visszavetített termőföldkiosztás mindenféleképpen tartalmazza a meliorációs költségeket is. Én sem kisgazda, sem politikai szempontb ól nem tartom helyesnek azt, ha most ezt a költséget teljes egészében ráterhelnénk a földterület használóira, illetve az igényjogosultak számlájára. Két okból nem tartom helyesnek. Az egyik ok az, hogy akár saját erőnek vesszük - tudniillik 70%ban nagy or szágos átlagban állami támogatásból valósultak meg ezek a beruházások, 30%ot saját erőnek hívott az akkori kormányzat, s ez a saját erő végeredményben nem volt más, mint annak a tagságnak a jövedelme, amely azon a területen képződött, ahol éppen ő gazdálk odott. Tehát ő egyszer ezt már kifizette. Az a tagság megvette, az a tagság kifizette a meliorációs költségnek a 30%nyi részét, s most még egyszer meg akarjuk vele fizettetni kárpótlási vagy pedig földrészaránytulajdonosok címén. Ezzel a fizetéssel így n em hozunk létre új termelői értéket, csupán a javított, az eredeti formájában helyreállított értéket fizettetjük meg velük, azokkal az aránytulajdonosokkal vagy azokkal a kárpótoltakkal, akik ebből a földterületből nyertek. Egészen más a kérdés az öntözé s vagy a termőhelyépítés tekintetében. Az öntözés nyilvánvaló értéknövelést jelent, az beruházás, az a termés fokozása, bár bizonyos tudományos szempontok szerint a melioráció magában foglalja a komplex vízgazdálkodást, tehát a felesleges káros vizek elvez etését és a vízhiányoknak a pótlását is. Tehát még az is ide értendő, mint ahogy azt Hollandiában, mint ahogy azt Franciaországban vagy a világ bármely más fejlett mezőgazdasági országaiban ezt így is tekintik. De ez még elfogadható, mert ez egy többletért éket hoz létre, hiszen egy öntözésre berendezett terület értéke hektáronként legalább 5070000 forint fejlesztési hitelt,