Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. a független kisgazda képviselőcsoport vezérszónoka:
189 és energiaigényes ipari szerkezetünk átalakításának még csak kezdeti lépéseinél vagyunk. Joggal adódik a kérdés: mi ennek az oka? Az egyik ok kétségtelen ül az, hogy nincs megfelelő számú - és ami még ennél is fontosabb: megfelelő árú - termosztát a radiátorokra, hogy gépkocsiparkunk elavult stb. De legalább ilyen döntő tényező a tudati, szemléletmódbeli elmaradottságunk is - sajnos, ez utóbbi kellő hangsúl yozása ebben az anyagban sem található meg. A következő gondolat, amelyet a tájékoztató több helyen is érint: az állami szerepvállalás - a gazdaság más szféráihoz mérten nagyobb - arányának hangsúlyozása. Az energetika területén ez a megállapítás a piacgaz daság körülményei között is feltétlenül igaz. (Dr. Horváth József jegyzői székét Juhász Péter foglalja el.) (18.40) De minél több helyen találjuk meg az erre vonatkozó fejtegetést, annál inkább úgy érezzük, hogy anyagi eszközök híján reménytelen a tartós á llami feladatok végrehajtása - gondolunk itt az előbbi energetikai tudat kialakítására, korszerű berendezések kifejlesztésének elősegítésére, adókedvezményekre és hitelekre a korszerű elemek alkalmazása érdekében. Az anyagi eszköztár hiánya a tájékoztató k omoly fogyatékossága, mert az egyébként helyesen megjelölt célok elérését is megkérdőjelezi. Miután sem a piac, sem a költségvetés nem képes magára vállalni e jelzésszerűen említett feladatok finanszírozását, ugyanakkor a határozott cselekvés nem odázható el tovább, a megoldást egy, például nemzeti energiaalap elnevezésű alapítvány létrehozása kínálhatná. Vagyis bármely energiahordozó eladása után az árbevétel néhány tized százaléknyi összegét ezen alapba befizetve hátterét, finanszírozási forrását tudnánk biztosítani az előbb említett kiadásoknak. Az energiapolitikát tárgyalva nem lehet megkerülni az energiahordozó árrendszer kérdését sem. Energetikánk szinte feloldhatatlannak látszó görcse az energiaár- és tarifarendszer önfinanszírozást megvalósító rende zésének hiánya a vezetékhez kötött energiahordozók esetében. A költségeket nem fedező villamos- és földgázár fékezi a szükséges privatizációt, de nem kedvez az energiatakarékosságot eredményező lépések megtételének sem. A lakosság jelenlegi anyagi helyzete valóban nem teszi lehetővé a szükséges áremeléseket - ahogy ezt a tájékoztató is helyesen megállapítja , mégis lépni kell e téren is. A megoldást mi is olyan céltámogatási rendszer kialakításában látjuk, amely a szociális szempontokat messzemenően figyel embe veszi. Például a privatizációs bevételek egy részét a legrászorultabbak áram- és gázszámláinak átmeneti támogatására fordítanánk, de a tájékoztatóban szereplő alapítványok és segélyek is jó megoldást jelentenek. Képviselőtársaim! A továbbiakban három konkrét területről szeretnék mindössze szólni, nevezetesen a bányászatról, a villamosenergiatermelésről és a távfűtés kérdésköréről. Érthetően áll az érdeklődés homlokterében a hazai szénbányászat helyzete. Nem véletlen, hogy a tájékoztató is kiemelten és részletesebben kezeli ezt a problémát, mint a korábbi anyag. Noha az összefüggéséből kiragadott gazdasági racionalitás a hazai szénbányászat döntő részének felszámolását sugallná, mégis a Kormány stratégiai és szociális szempontokat is mérlegelő, a bányás zat kevésbé veszteséges részét fenntartani kívánó álláspontját támogatjuk, sürgetve a célszerű bányaerőmű- vállalati kapcsolatok létehozását. Energetikánk további kényes eleme a villamosenergiatermelés bővítésének kérdése is. Úgy véljük, hogy elkerülhetet len erőműkapacitásunk óvatos bővítése. Egyetértünk a gázturbinás, illetve gázgőz körfolyamatú termelőkapacitások rugalmas telepítésével, de csak akkor, ha ezeknél a jó kihasználású hőhasznosítás nem csak ígéret marad. Kerülni kell azonban a túlzásokat, m ert komoly gondot jelenthet az ilyen gépek tüzelőanyagellátása és üzemköltsége. A gázturbinás program és az alaperőműkérdés mellett szeretném felhívni a figyelmet a korábban módszeresen elsorvasztott üzemi erőművek rekonstrukciójának, illetve kisebb, új villamosenergiát és
