Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 27. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9406-os szám) részletes vitája - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szabad György): - PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
1880 SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságü gyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden beszámolva a bizottság idevonatkozó munkájáról, tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta a módosító javaslatokat, állásfoglalásait az időközben kiosztásra kerülő jelentés tartalmazza. A törvényjavaslat egészét pedig - bár szoros szavazataránnyal - 8 igen szavazattal 7 tartózkodás ellenében támogatja. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem az önkormányzati bizottság tisztelt tisztségviselőit, kívánnake nyilatkozni. (Senki sem jelentkezik.) Senki sem jelentkezett. Akkor megkezdjük a vitát. Elsőként Mizsei Béla a független kisgazdák részéről kíván szólni. Felszólaló: Dr. Mizsei Béla (FKgP) MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP) Köszönöm a szót, Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék rámutatni arra, hogy miért adtam be én ezt a módosító indítványt. Éspedig azért, mert a pártállam idején a községek, városok mellett hatalmas területeket nyilvánítottak beltelekké azzal, hogy tudják fogadni azokat, akik a tanyájukat elbontják és beköltöznek a városba. Ez volt annak a szerencsétlen urbanizációnak a célja, amit a 40 év alatt végig kellett szenvedni. Ma ez már egyáltalán nem aktuális. Voltak községek, ahol nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy beköltözzenek a városba, illetve a községbe, hanem továbbra is tanyán maradtak, és átvészelték - hogy úgy mondjam - a tanyai üldöztetést is. Így olyan községeknél, ahol nem használták ki ezt a területet, ezt a beltelket, teljesen felesleges ezt továbbra is beltelekké nyi lvánítva tartani. Ezt, ha nem is nyilvánítják kültelekké, de azokat a tanyákat, amelyek a beltelekbe esés folytán is megőrizték a tanyajelleget, mellettük semmiféle kiosztás, semmilyen parcellázás nem történt, nem tartottak rá igényt, azt továbbra is tekin tsék tanyának, mert a tanya tulajdonosának a kárpótlási törvény, illetve a földkiadó törvény rendelkezései szerint joga van arra, hogy a tanya melletti területeket kaphassa meg. Ezt a jogát akkor is tartsuk tiszteletben, ha nem mindegyik tanya mellett sike rül majd kiadni a hozzá járó területet. Tudniillik vannak úgynevezett bokortanyaszerű települések is, ahol, amennyiben a másik tanyatulajdonos is igényli a tanya melletti földet, nem lehet minden földet kiadni a tanya mellett. De van olyan település és van olyan tanya, ahol nyugodtan ki lehet adni a tanya mellett a területet. Adjuk oda nekik, illetve adja meg a törvény azt a lehetőséget, hogy a helyi földkiadó bizottság ezzel a jogával élhessen és ne vághassa oda a közigazgatás tisztelt embere, hogy azt nem lehet, mert az beltelek. Ezért adtam be ezt a módosító indítványt. Először is köszönetet mondok a mezőgazdasági bizottságnak. Hiába, a mezőgazdasági bizottság tudja azt - hogy úgy mondjam , a mezőgazdasági bizottság nem azt mondja, hogy fiat justitia, pe reat mundus, hanem azt mondja, hogy a lehetőséggel éljenek a tanyák, éljenek a parasztok, akik dolgozni akarnak. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Pelcsinszki Boleszláv a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Fe lszólaló: Dr. Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Lakos képviselő úr önálló képviselői indítványához módosító javaslatokat nyújtottam be. E javaslataim a földterületek aranykoronaérté kben ki nem fejezett értéknövekedését eredményező beruházások megtérítésével foglalkoznak. A törvény értelmében ugyanis az új tulajdonos - legyen szó akár részaránytulajdonosról vagy olyan személyről, aki kárpótlás révén jutott a földhöz - meg kell, hogy térítse azokat a meliorációs, útépítési, öntözési, esetleg ültetvénytelepítési költségeket, amelyet a régi tulajdonos végzett a földterületen.
