Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 27. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9347-es szám) részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1876 Alá kell húznom viszont azt, hogy ez a tény alapvetően azt erősíti meg, hogy a földművelésügyi tárcának nem volt egy átfogó - úgymond - földművelési koncepciója már a kezdet kezdetén, a '90es, illetve a '91es évben, hiszen amikor támogatást nyert a kárpótlási földtulajdonosok ingyenes földkimérése, akkor számolni kellett volna azzal is, hogy a részarányföldtulajdonosok földkimérésére is sor kerülhet valamikor, min t ahogy sorra is kerül. (Közbeszólás a bal oldalon: Úgy van!) Tehát akkor kellett volna dönteni és mérlegelni, hogy összességében mennyibe is fog ez kerülni a költségvetésnek. Nem pedig most utólag. A világon minden kormányzat preferálja, támogatja azt a c élt, amit el szeretne érni. Kivétel a magyar. Kivétel a magyar kormányzat ez alól, hiszen nem támogatja azt a programot, amit meghirdetett. Nem ad kedvezményeket, hanem diszkriminatív törvényeket hoz, a kárpótoltakat preferálja, a részaránytulajdonosokat elmarasztalja. Én úgy hiszem, hogy észérvekkel ez az álláspont nem tartható és nem védhető meg. Itt csupán a pénzügyi korlátok azok, amik esetenként magyarázatul szolgálhatnak. De egy elhúzódó vagy elhúzott földkimérés, különösen avval a kemény korláttal, hogy a földet művelni kell a részaránytulajdonosoknak, mindenképpen a cél elérését is szolgálná, illetve nem lenne diszkriminatív, elmarasztaló a részaránytulajdonosok vonatkozásában. Én a mezőgazdasági bizottság álláspontját tudom képviselni, és, sajnos , nem tudok azonosulni a frakcióm álláspontjával. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Lakos László a Magyar Szocialista Párt részéről. Felszólaló: Dr. Lakos László (MSZP) LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjenek meg néhány szót, mivel több bizottság és a mezőgazdasági bizottság között ilyen vita alakult ki az ügyben, hogy én is arra kérjem önöket, hogy támogassák a mezőgazdasági bizottság álláspontját. Valójában itt arról van szó, hogy mindenki igazságosnak tartja ebben a Házban, vagy az itt ülők többsége igazságosnak tartja, hogy a termőterület, a földterület kijelölésével kapcsolatos költségeket mind a kárpótlásra jogosultak esetén, mind a részarányt ulajdonosok esetén a költségvetés fizesse meg. A Remport képviselőtársam által elmondottak csak részben állják meg a helyüket, hiszen például földmegváltásra sor került még '89 tavaszán is, és a megváltás csak '89 második félévben született meg, tehát olya n is kárpótlásra jogosult, aki '89ben vált jogosulttá, most pedig e szerint a tervezet szerint díjazásban nem részesül, aki '89 után kapta meg a részaránytulajdonát. Tehát úgy tűnik, hogyha igazságos akar lenni a Parlament, akkor mind a két körnek biztos ítani kell ezt. Itt döntő indokként mindig a pénzhiány, a pénz, a költségvetés terhei hangzottak el. Engedjék meg, hogy fölhívjam a figyelmüket, hogy milyen körről is van szó ebben az esetben, kiktől sajnálják a pénzt, és elsősorban kik tartanak igényt arr a, hogy a részaránytulajdonukat önálló ingatlanként kijelöljék. Igényt tartanak erre azok a nyugdíjasok, akiknek a földjét a szövetkezet - az önök előtt jól ismert okok miatt - nem tudja megművelni, és akiknek szüksége van, hogy a háztájijukat saját gazdál kodással helyettesítsék, és akik a kis pénzükből alig tudják kifizetni ennek a földnek a művelési költségeit is, és akik a földkiméréssel kapcsolatos költségek megfizetése esetén akár több évre elesnek attól, hogy maguk művelhessék meg a gazdaságukat. Szó van itt azokról is, akik a szövetkezetekből, a nagyüzemekből munkanélkülivé váltak, és kényszerűségből vállalkozni kényszerülnek, mivel nem találnak más megélhetést, és szó van itt a szövetkezetből kivált tagokról, akik új gazdálkodást, új gazdaságot akarn ak alapítani, és akik az egész magyar gazdasággal, a magyar mezőgazdasággal együtt rendkívül kevés pénzzel rendelkeznek ahhoz, hogy ezeket a földjüket megműveljék.
