Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 27. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9347-es szám) részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - CSÉFALVAY GYULA (KDNP) - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
1877 (10.50) Én azt javasolom önöknek, hogy a mezőgazdasági bizottság javaslatait fogadják el, és vegyék figyelembe az általam elmondottakat, hogy ezzel az új típusú gazdaságok kialakulását segítik, ha pedig önök ezt nem szavazzák meg, akkor ezeknek a megerősödését vagy egyáltalán elindulását fogják akadályozni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal old alon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Cséfalvay Gyula, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Felszólaló: Cséfalvay Gyula (KDNP) CSÉFALVAY GYULA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Meg vagyok lepődve azon, hogy ez a törvény, amit most már régóta tárgyalunk, állandóan nyújtva van újabb és újabb javaslatokkal. A Parlamentünk most már évek óta foglalkozik a mezőgazdaság átalakításának munkájával, hozott törvényeket; először meghoztuk a kárpótlási törvényt, azután a szövetkezeti törvén yt, az átmeneti szabályokat tartalmazó törvényt. Hogy ezeket mind végrehajthassuk, jött ez az újabb, a földrendező, földkiadó bizottságok törvénye. Kiderül, hogy pénzbe kerül, hogyha majd ki akarjuk méretni a részaránytulajdonosok földjét, mert a kárpótlá si törvény úgy lett megszavazva, hogy ott az állam magára vállalja, nagyon helyesen. Na de gondoljunk bele abba, ahogy a mezőgazdasági bizottság előadója elmondta, hogy úgy döntött a mezőgazdasági bizottság, hogy azoknak a földjére vállalja a költségvetés a kimérési költséget, akik használatba kívánják venni, ők maguk kívánják művelni, vagy családi alapon művelik. Tehát azok, akik benn hagyják a tszben vagy állami gazdaságban a földjüket, vagy pedig nem kívánják maguk művelni, bérbe adják a jelenleg haszná lónak vagy bárki másnak, azok úgysem tartanak igényt arra, hogy nekik kimérjék. Hiszen tudom azt, hogy több termelőszövetkezetben már kötik a szerződéseket, a bérleti szerződéseket a részaránytulajdonosokkal. Azoknak nem kell kimérni a földet, nem is akar ják kiméretni, egyelőre benn hagyják a termelőszövetkezet használatában, hogy az majd bérletet fog nekik fizetni. Tehát viszont azok, akik gazdálkodni akarnak, azok kapják meg, jussanak hozzá a földjükhöz úgy, hogy a költséget ne kelljen nekik fizetni. Az is biztos igaz, hogy máról holnapra nem fogja mindenki kivenni a földjét, lesznek olyanok, akik erre majd erőt, anyagi erőt gyűjtenek, hogy tudjanak mit kezdeni a földdel, hiszen a földhöz eszközök is kellenek, hogy azt művelni tudják, azt pedig majd az évek során összespórolják, és beletelik még 45 esztendő is, mire valaki eljut oda, hogy most használatba fogja venni a földjét. Én javasolom a Parlamentnek, hogy egy kicsit nézzenek körül a képviselők a falvakban, tudják meg, hogy milyen a hangulat, hisz en tisztában vagyunk azzal, hogy a falvakban arról beszél a parasztság, hogy amikor a földet be kellett adni, akkor nem nézték azt, hogy ürese a föld vagy be van vetve, a kész termést is oda kellett adni, most még fizessen is azért, hogy visszakaphassa a földjét? Javasolom, hogy a mezőgazdasági bizottság álláspontját támogassa a Parlament. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Szabó Lajos független kisgazda képviselő. Felszólaló: Dr. Szabó Lajos (FKgP) SZABÓ LAJOS, D R. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mi, kisgazdák természetesen minden olyan törvényalkotást támogatunk, ami segíti az egészséges, életképes birtokok kialakulását, ami segíti a magyar mezőgazdaság jövőképének kialakulását. Ez a törvényjava slat is segíti.