Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
176 jogtárgyra és az elkövetési magatartásra vonatkozó törvényhozói akarat világos kifejezésre juttatása. Egyértelmű üzenetet kell tartalmaznia, hogy az egyén mikor követ el büntetőjogilag s zankcionált jogsértést." Ezen tényállás alapján, amely ebben a törvényjavaslatban szerepel, erre nincs mód. Hogyha egy tényállás nem ilyen, mint ahogy az előbb felolvastam, az fenyegeti a jogbiztonság és a törvény előtti egyenlőség több évszázada kialakult büntetőjogi elvét. Tisztelt Ház! A büntetőjogba és az alkotmányos jogok rendjébe nem szabad a politikai hangulatok hullámzásai alapján belenyúlnunk. Az átalakulás kavarodásában ma nyilvánvalóan érezhető egy határozott türelmetlenség a közvélemény egy rész étől, hogy a szélsőséges nézetekkel szemben a szigorú tilalom eszközével lépjenek fel. Ennek okait nem kell ma senkinek elmagyarázni. De úgy gondolom, hogy a megoldás nem az, nem abban áll, amit itt előttünk láthatunk. Az autokratikus állam számára kézenfe kvő, hogy a neki nem tetsző eszméket büntetéssel fenyegeti. Egy demokratikus állam számára ez nem lehet ennyire nyilvánvaló. Úgy gondolom, hogy struccpolitikát folytat az, aki azt gondolja, hogy a fasizmus vagy a kommunizmus ellen hatékonyan lehet küzdeni azzal, ha betiltjuk a szvasztikát és az ötágú vörös csillagot. Ez pótcselekvés. Sőt, annál is rosszabb. Kényelmesség, s ezáltal védtelenné teszi a demokratikus politikai közösséget. Hisz nem kell szembesülnie rendre azzal a ténnyel, hogy a szélsőségek ural omra jutása ellen teljes hitelével, a demokrácia szellemi erejének minden eszközével fel kell lépnie. De ez nem az ügyészség dolga, hanem minden demokrata elemi kötelezettsége. A tilalommal célt nem érhetünk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELN ÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Mészáros István László képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Mészáros István László (SZDSZ) MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azzal kezdené m, hogy amennyiben az ügyek a maguk rendje szerint folynának - és ez lenne a kívánatos , akkor nem kellene ezt a vitát folytatni itt, mert nem lenne szükség erre a törvényjavaslatra. Tekintettel arra, hogy Szájer Józseffel egyetértve osztjuk azt az állásp ontot, hogy a jelenleg hatályos büntetőjogi szabályok alapján büntethetők lennének azok a cselekmények, amelyek megfékezése céljából az MDF képviselőcsoportja előterjesztette a törvényjavaslatot. Mire is gondolok? Arra gondolok, hogy a Büntető Törvénykönyv tartalmazza a közösség elleni izgatás tényállását, amelyet idézve, azaz nem idézve, hanem a lényegét foglalva össze, abban lehet meghatározni, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, az követi el a közösség ell eni izgatás bűncselekményét. Hát felteszem a kérdést, tisztelt képviselőtársaim, hogy ki kételkedik közülünk abban, hogy a fasiszta jelképek a gyűlöletre uszításnak vagy a kirekesztésnek a szimbólumai? Vagy ki gondolhatja, hogy valaki véletlenül jelenik me g ezekkel a jelvényekkel az utcán vagy nyilvános rendezvényen? Magyarán: én arra szeretném felhívni a figyelmet, és ezzel nem sértem az ártatlanság vélelmét, hogy legalább felvetődhet az a gyanú az emberben, hogy esetlegesen egy bűncselekmény elkövetésének az alapos gyanúja áll fönn, amelynek alapján az erre rendelkezésre álló eszközökkel ki kell vizsgálni, hogy megtörténte a bűncselekmény elkövetése vagy sem. Magyarán: a rendőrségnek, illetve az ügyészségnek kötelessége lenne érvényt szerezni a hatályos s zabályoknak, nem pedig előre minősíteni, hogy itt szó sincs bűncselekményről, mert nem lehet büntetni a náci jelképek nyilvános használatát. Ugye ezt mondják a hatóságok? Tehát őnekik kötelességük lenne fellépni ilyen esetekben, és a bíróság eldöntené az ü gy körülményeinek a vizsgálatával, hogy megvalósulte a bűncselekmény vagy sem.
