Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - PÁSZTOR GYULA, DR. (FKgP)
1739 Az exporttal való - a képviselő úr által is említett - visszaélések ellen a törvényjavaslat kötelezi a g yártókat arra, hogy az exportra szánt, exportra átadott szesz, szeszes ital palackján el nem távolítható módon egy nagy E betűjelet vagy az export rendeltetésére utaló jelzést helyezzenek el. Így az a magyar áru, amelyet belföldön kínálnak eladásra, de exp ortjelzéssel van ellátva, minden további bizonyítás nélkül lefoglalható, mert egyértelmű lesz a törvényszegés. A javaslatnak a becsempészett külföldi italok forgalmazása ellen irányuló rendelkezése, hogy importterméket csak egy, a palackra felragasztott, ú gynevezett zárjegy alkalmazásával lehet majd behozni, értékesíteni. Ily módon például a becsempészett jugoszláv konyakról a jövedéki ellenőrzést végző azonnal meg tudja majd állapítani, hogy az nem jöhetett be legálisan az országba, mivel nincs rajta a zár jegy. A jövedéki törvény előírásai ellen vétőkkel szemben súlyos, visszatartó erejű jogkövetkezményeket ír elő a javaslat, így például a jövedéki bírság megfizetését, a megtalált szesz, szeszesital, valamint az előállításul szolgáló készülékek lefoglalását , a szabálysértési eljárás vagy a büntetőeljárás megindítását. A jövedéki bírság nagyságrendje a javaslat szerint a termék összes forgalmi adója, vagyis az áfa és a fogyasztási adó kétszeresének megfelelő összegű, de minimum 20000 forint. A szabálysértési eljárásban az elkövető további maximum 50000 forint bírsággal sújtható, és a lefoglalt terméket véglegesen el lehet kobozni. Ha az ügy olyan súlyos, hogy büntetőeljárás indul, 13 év közötti szabadságvesztés szabható ki, és a lefoglalt terméket minden eset ben el kell kobozni. Köszönöm, hogy a képviselő úr kérdésében ilyen fontos témakörre irányította rá a figyelmet és egyben ismét megragadom az alkalmat, hogy kérjem a tisztelt Házat, hogy ezt a törvényt minél hamarabb fogadja el. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vö rös Vince) : Köszönöm államtitkár úr válaszát. Képviselőtársaim! Most létszámmegállapítás következik, kérem, szíveskedjenek elfoglalni a helyüket. (Rövid szünet, amíg a képviselők elfoglalják helyüket az ülésteremben.) Most kérem, szíveskedjenek megnyomni az igen gombot. (Megtörténik. - 167 képviselő.) Az Országgyűlés még nem határozatképes, ezért folytatjuk a kérdések elmondását. (14.50) Tekintve, hogy Ráday Mihály képviselőtársunk nincs jelen, kérdését későbbi időpontra elhalasztjuk. Következő kérdésfelte vőink: dr. Pásztor Gyula és dr. Szabó Lajos kisgazdapárti képviselők kérdést kívánnak feltenni a művelődési és közoktatási miniszterhez A magyar oktatásügy helyzetére vonatkozóan címmel. Átadom a szót dr. Pásztor Gyula képviselőtársunknak. Kérdés: Dr. Pász tor Gyula és dr. Szabó Lajos (FKgP) a művelődési és a közoktatási miniszterhez - A magyar oktatásügy helyzetére vonatkozóan címmel PÁSZTOR GYULA, DR. (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az országban egyre több olyan iskola kezdi meg a működését, amely a korábbi nyolcosztályos rendszerről, iskolatípusról új formát választva áttért a hat, illetve nyolc osztályra. Ilyen gimnáziumok mind egyházi, mind önkormányzati, mind pedig alapítványi iskolák esetében működnek, illetv e alapításuk, működésük várható. A jelenlegi költségvetés a gimnáziumoknál a négyosztályos rendszerrel számol. Az általános iskolai támogatás jelenleg 41000 forint/fő, míg gimnázium esetén 62500 forint/fő. Ez azt jelenti, hogy a hat, illetve a nyolcosztál yos gimnázium esetén is csak az utolsó négy osztálynál biztosítja a költségvetés a magasabb összegű támogatást. Álláspontom, illetve álláspontunk szerint az oktatás
