Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - Az országgyűlési képviselők által betöltött gazdasági tisztségek nyilvánosságáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SESZTÁK LÁSZLÓ (KDNP)
1725 A benyújtott határozati javaslat csak nagyon kis részét öleli fel annak a problémának, amit rendezni szeretne. Például nem rendezi azt, hogy mi van azokkal, a kik, mondjuk, magántársaságokban, társadalmi szervezeteknél, sportszervezeteknél vagy szakszervezeteknél vagy egyéb hasonló területeken töltenek be vezető tisztséget. De azt sem rendezi, hogy mi van azokkal a képviselőkkel, akik tulajdonosként, részvényesk ént vesznek részt valamilyen magántársaságban. Igaz, hogy erre az volt a frakcióvezető úr válasza, hogy ezt nem is akarja rendezni, de mi úgy érezzük, hogy ezeket a problémákat vagy együtt kell rendezni, vagy pedig ezek a megoldások nem vezetnek eredményre . Tovább sorolva a kifogásaimat: nem rendezi ez a határozati javaslat azt sem, hogy mi van olyan esetekben, amikor valaki de jure nem él házassági kapcsolatban, de facto viszont igen, és a feleség az előretolt trójai faló, és hátul a képviselő az, aki való jában intézi az ügyeket. A rokoni kapcsolatokra már ki sem akarok térni. A benyújtott határozati javaslat nem veszi figyelembe a magyar nyelv találékonyságát sem, hiszen elég nagy a szókincsünk, és különböző fogalmakat különbözőképpen lehet lefedni. Példáu l mi van akkor, amikor külső munkatársa valaki egy szervezetnek, csendestársa vagy akár szaktanácsadója, és nem tudom, még milyen kifejezéseket lehet találni, uram bocsá' levelező tagja egy társaságnak. Ezeket mind nem rendezi ez a javaslat; és biztos vagy ok benne, hogy a találékonyságot nem merítettem ki, ennek még további folytatása lehetséges. Ezt képviselőtársam is érezte, mert azt mondta, kéri a Parlamentet, módosító javaslatokkal tegye ezt tökéletessé. Mi úgy érezzük - és ezért nem is fogunk mint frak ció benyújtani külön módosítójavaslatcsomagot , hogy ezt nem lehet módosításokkal rendezni, mert az az eset áll elő, amit régen mondtak a személyazonossági képeknél, hogy a módosító javaslatok folytán ez úgy fog kinézni, hogy saját szülőatyja (sic!) sem fog erre a határozati javaslatra ráismerni. Katona képviselő úr azt is említette az expozéjában, hogy nem baj az, ha valaki valamilyen társaságnak a tagja, és tudjuk, hogy kinek az érdekében lobbyzik. Hát én ezzel is szeretnék vitába szállni. Mert ha egy k épviselő felszólal, akkor sok motiváció áll annak a hátterében. Először is felszólalhat mint a frakció vezérszónoka, és ebben az esetben nemigen lehet megállapítani, hogy ő most frakcióvéleményt mond avagy lobbyzik az éppen létező vagy nem létező társasági tagsága mellett. De ha valaki nagyon inkognitóban akar maradni, akkor megteheti azt is, ha mondjuk, a húsiparnál érdekelt, megkéri képviselőtársát, aki a bányaiparban érdekelt, és az fogja helyette elmondani az ő expozéját, és így nem lehet megtudni, hogy kinek a nevében beszél, és ez így van fordítva is. De egy képviselő felszólalását más dolgok is motiválják, hiszen lehet, mondjuk, saját véleménye valamiről, akkor is, ha tagja vagy nem tagja valamilyen bizottságnak. Azonkívül kísért mindegyikünket a múlt , hiszen három vagy négy évvel ezelőtt mindnyájan vagy a humán, vagy a reál szférában tevékenykedtünk, és ezt kitörölni emlékezetünkből nem lehet, tehát minden felszólalásában a képviselőnél ez is jelen lehet. Vagy vannak képviselőtársaink, akik nem is szü ntették meg a főállásukat, hanem még továbbra is megtartják azokat, és ez kell, hogy megjelenjen, vagy megjelenhet tudat alatt is a felszólalásukban; azonkívül egy képviselőnek saját választókörzetét vagy választókörzetének egy szűkebb részét kell, hogy ar tikulálja itt a Parlamentben vagy artikulálhatja, és akkor megint nehéz eldönteni, hogy kinek a nevében beszél a képviselő. Tehát mindezeket figyelembe véve és látva a Salamon képviselő úr és az MDF által beadott módosító javaslatot, az a benyomásunk, ha e zt a módosító javaslatot az előterjesztő is és a bizottságok is támogatják, akkor egy egészen más határozati javaslat vagy törvényjavaslat lesz, mint amit az előterjesztő beterjesztett. Mi úgy látjuk, ha valamit rendezünk, vagy véglegesen rendezzük, vagy p edig félmegoldásokat lehetőleg ne csináljunk. Ezért támogatjuk azt, amit az MDF felkérésére a Kormány megígért, hogy megfelelő időben - és lehetőleg még a nyári ülésszak befejezése előtt - ezt az egész problémakört a Kormány a Ház elé terjeszti, és akkor e zt elfogadnánk, s ez végleges nyugvópontot hozna.
