Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A statisztikáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP)
1718 Igen. Köszönöm. Megkérdezem: az alkotmányügyi bizottság részéről ki szól? Balás István dr. Megadom a szót. Felszólaló: Dr. Balás István, az alkotmányügyi, törvényelőkészít ő és igazságügyi bizottság alelnöke BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: Köszönöm, Elnök Úr, a szót. Tisztelt Ház! Tájékoztatom az Országgyűlést arról, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi, törvényelőkész ítő és igazságügyi bizottsága beható tárgyalás után jelentést tett le a Ház asztalára. Az abban foglaltakat fenntartjuk. Jelzem, hogy azóta mintegy 25 újabb csatlakozó módosító indítvány érkezett. Ezt a csütörtöki ülésünkön fogjuk megtárgyalni. Tehát a köv etkező héten a szavazásra kész állapotban lesz a törvényjavaslat. Köszönöm. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megkérdezem, hogy az emberi jogi bizottság részéről ki az előadó. Kérem, jelezzék. Nincs előadó. A szociális bizottság részéről? Nincs. A felszólal ások következnek. Elsőként megadom a szót dr. Hajdu Istvánné képviselő asszonynak, a kisgazdaképviselőcsoport tagjának. Felszólaló: Dr. Hajdu Istvánné (FKgP) HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A statisztikáról szóló törvé nytervezet szemmel láthatóan igyekszik megfelelni a megváltozott társadalmigazdasági viszonyoknak, közelít a korszerűbb európai szabályozáshoz és az ott kifejlődött statisztikai normákhoz. Jól példázzák ezt az általános indoklás 2. oldalán rögzített alape lvek, amelyek mindegyikével maradéktalanul egyetértünk. E hat alapelvhez azonban feltétlenül szükségesnek tartunk hozzátenni még egyet, éspedig első helyen, nevezetesen azt, hogy minden eszközzel biztosítani kell, hogy a statisztika valósághű, tárgyilagos képet adjon az ország helyzetéről és fejlődéséről. (12.00) Az így kiegészített alapelveknek a törvénytervezetben történő megvalósításával azonban már nem vagyunk ennyire elégedettek. Egyrészt nem tartjuk szerencsésnek időnként a javaslat és az indoklás köz ötti munkamegosztást, esetenként ellentmondást. Másrészt esetenként nem értünk egyet a javaslat szövegével, ugyanis ellentmond a nemzetközi gyakorlatnak, továbbá más törvényekkel sem harmonizál. Az első gondolatkörrel kapcsolatban a Központi Statisztikai H ivatalnak a közigazgatásban meghatározott helyzetéről mondunk véleményt, a második kérdéskörrel kapcsolatban pedig a hivatalos statisztikai szolgálat feladataira, a hivatalos statisztika felhasználóira és az Országos Statisztikai Tanács működésére térünk k i részletesebben, és fűzzük hozzá gondolatainkat. Nézzük az elsőt! Az indoklásban azt olvashatjuk, és ezzel maximálisan egyetértünk: "Abból a célból, hogy a statisztika a követelményeknek, alapelveknek megfeleljen és az objektivitás biztosítva legyen, a KS Hnak és elnökének helyét a közigazgatásban úgy kell meghatározni, hogy a statisztika a mindenkori politikai érdekektől mentesen, ezektől függetlenül, kizárólag szakmai szempontok szerint tudjon működni." Ugyanakkor a javaslat 4. §a a KSHt a Kormány közv etlen felügyelete alá rendeli, elnökét és helyetteseit a miniszterelnök nevezi ki. Ez megnehezíti a KSH politikai függetlenségének és szakmai autonómiájának az érvényesülését. Sokkal szerencsésebb megoldásnak találnánk, ha a KSH az Állami Számvevőszékhez h asonlóan csak az Országgyűlésnek és a törvénynek lenne alárendelve. A javaslatunkat arra alapozzuk, hogy a KSH és az Állami Számvevőszék funkciója között számos analógiát látunk. Ez a megoldás minden esetben biztonságot jelentene a Központi Statisztikai Hi vatal elnöke számára az objektív szakmai szempontok érvényesítésére.
