Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
1705 bizonyított az, hogy nem valamiféle manipulatív szándékkal érkezett ez a személyi kör ebbe az országba, hanem valamiféle ü ldöztetés elől menekülve. Tehát velük szemben egy kissé méltánytalannak tartjuk kényszertartózkodási hely kijelölésének a lehetőségét. Ennyit a szabadságkorlátozó intézkedésekről. A következő ilyen téma, amelyet az eljárási garanciák körében szeretnék mege mlíteni, az az, hogy a törvényjavaslat szerintem nem tartalmaz kielégítő rendelkezéseket a külföldi speciális helyzetéből származó követelmények kielégítésére. Ilyen módon feltétlenül indokolt lenne, hogy azokban az esetekben, amikor a szabadságukat lehet korlátozni, védőt vehessenek igénybe; azaz védőt vehetnek igénybe, de el kellene gondolkozni ezekben az esetekben a kötelező védelem ellátásáról. Ugyanilyen módon nem megnyugtató a fordításoknak a kérdése, a tolmácsolásoknak a kérdése. Feszes határidőkkel dolgozik a törvényjavaslat, ami rendkívül üdvözlendő, hiszen gyorsaknak kell lenniük az eljárásoknak; ez garanciális szempont. De kérdezem én, akkor, amikor három nap áll fellebbezésre nyitva, akkor - ha nem tartalmaz a törvény olyan garanciát, hogy fordít ásban, tehát az idegen nyelvén meg kelljen kapni a határozatot - kérdezem én, hogy hogyan fogja tudni például a külföldi a fellebbezési lehetőségét megfelelő indoklással kimeríteni. Ezekre a kérdésekre is választ kell adni ebben a törvényjavaslatban. Most már tényleg csak példálózva említenék néhány ilyen területet. Például a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelését szerintünk mindenképpen közölni kellene magával az érintett külföldivel is - és nemcsak az elrendelését, hanem az időtartamát is. Lehet, hogy ezt így gondolta a belügyminiszter úr is, csak éppen ez nem tűnik ki a törvényjavaslatból. Abból az tűnik ki csak, hogy valamilyen statisztikai adatgyűjtő szervet kell erről tájékoztatni; magát az érintettet nem. Még egy fogyatékosságként említem - de ez már nem az eljárási garanciák kérdése - azt, hogy a családegyesítés esetköréből hiányzik a testvéreknek a kategóriája. Álláspontunk szerint oda be kellene építeni. Továbbmenve, meg kell említsem egy további fogyatékosságként azt, hogy a vízumok terén, álláspontunk szerint, egy kissé elnagyolt a törvényjavaslat. Ugyanis a Kormány feladatkörévé tenné a vízumok fajtáinak meghatározását, ugyanakkor mégis kiemel háromfajta vízumot: így a sima beutazási vízumot, a munkavállalási vízumot és a bevándorlási vízu mot, és nem rendelkezik ugyanakkor például a vállalkozás alapítása céljából ideérkezők vízumáról, vagy az itt tanulókéról. Álláspontom szerint egy helyen kellene a vízumokról rendelkezni, nem két különböző helyen. Ezenkívül 12 felhatalmazást tartalmaz a tö rvényjavaslat a Kormány, illetve a belügyminiszter részére. Ez is azt jelenti, hogy végső ítélet majd akkor alkotható, amikor ismerjük a végrehajtási rendeleteket is; ugyanis ezek átalakíthatják a profilját a törvényjavaslatnak. Én ezért célszerűnek tartan ám, ha ezeket a tervezeteket, legalábbis a terveket, a koncepciót - tehát hogy mi fog szerepelni ezekben a végrehajtási rendeletekben - majd a bizottsági vitán megtudhatnánk. Pozitívuma a törvényjavaslatnak viszont feltétlenül az, hogy a visszaküldés tilal mát, ami azt jelenti, hogy nem lehet olyan ország területére visszaküldeni valakit, ahol kínzásnak vagy üldöztetés veszélyének lenne kitéve, kiterjeszti a törvényjavaslat erre a területre is, holott nemzetközi egyezmények ezt csak a menekültterületen tenné k kötelezővé. Mindent összegezve, szeretném ismételten kifejezni azt, hogy a törvényjavaslatot megfelelő módosításokkal elfogadhatónak tartjuk, és külön üdvözöljük azt, hogy ezzel megszűnik az a törvényen kívüli állapot, amely jellemezte e területet mind a mai napig számos vonatkozásban, és ilyen módon tulajdonképpen az emberi jogok védelme is erősödik. (11.00) Végezetül egyetlenegy utalást engedjenek meg még tisztelt képviselőtársaim, csak azért, mert a belügyminiszter úr említette itt a Magyarország megte lt vagy nem telt meg kérdéskörét.