Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BÖRÖCZ ISTVÁN, DR. (FKgP)
1706 Én nagyon örülök, hogy a belügyminiszter úr az expozéban nem jelentette ki kategorikusan azt, hogy megtelt Magyarország, hanem inkább megmagyarázni kívánta az eddigi nyilatkozatait, és a belügyminiszter úr által előadott s tatisztikai adatok is azt támasztják alá, hogy maximum a megtelés veszélyétől lehet tartani, de nem attól, hogy jelen pillanatban megtelt az ország, és pont ezt a veszélyt kell megelőzni ilyen törvényalkotással. Én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogyha ilyen szavakat megfelelő magyarázat nélkül, kategorikusan kijelent és használ az ember, akkor ezek alkalmasak lehetnek hangulatkeltésre, és ilyen módon az nem támasztja alá egy megfelelő törvényjavaslat megalkotásához szükséges légkörnek a meglétét . Mindenesetre nagyon örülök, hogy a belügyminiszter úr ezeket az adatokat elmondta, mert ezek is alátámasztják azt, hogy ez az állapot jelenleg nem áll fenn. A bevándorlók száma évi 20000 körül van, ezeknek is a nagy része magyar, hogyha csak a bevándorlá si területet érintem. Mindent összegezve és tényleg befejezésül azt lehet megállapítani, hogy intenzív a migrációs nyomás - tisztelt képviselőtársaim , de nem kirívó, viszont a migrációs nyomásnak ez az intenzivitása feltétlenül szükségessé teszi ennek a törvényjavaslatnak a mielőbbi elfogadását, és ezt a Szabad Demokraták Szövetsége is támogatja, és azon lesz, hogy ez minél előbb megszavazásra kerülhessen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Felszólalásra következik Börö cz István képviselő úr, a független kisgazdapárti képviselőcsoport vezérszónoka. Felszólaló: Dr. Böröcz István a független kisgazdaképviselőcsoport nevében BÖRÖCZ ISTVÁN, DR. (FKgP) Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Há z! Ahogy azt a mai vitában már többen is hangsúlyozták, ismét egy fontos és aktuális törvényjavaslat került a tisztelt Ház elé. A külföldiek magyarországi beutazásáról, tartózkodásáról és bevándorlásuk feltételeiről szóló törvényjavaslat, amely azt kívánja szabályozni, hogy milyen legyen államunk viszonya azokhoz, akiket a népnyelv idegeneknek szokott nevezni, vagyis akik nem államunk polgárai. Magyarországra - ezt már nagyon sokszor hallottuk - mindig jellemző volt, hogy az idegeneket toleránsan kezelte. A z első, mindmáig valamennyiünk számára érvényes erkölcsi parancsot államalapító királyunk, Szent István fogalmazta meg fiához, Imre herceghez címzett intelmeiben. Magát az idézetet most nem mondom el szó szerint, tekintettel arra, hogy a közelmúltban az ál lampolgárságról szóló törvényjavaslat vitája során is elhangzott, de fontosnak tartottam eme toleranciára intő Szent Istváni megfogalmazásra itt is, ebben a vitában is utalni. Hogy államalapítónk ez irányú intelmei az utódokban meghallgatásra találtak, az t bizonyítja, hogy országunk nemcsak hogy nem bántotta, de mindig is szívesen fogadta az üldözötteket, a rászorulókat és akik itt akartak tisztességes munkával élni, és természetesen azokat is, akik csak például turizmus céljából jöttek Magyarországra. Azt is tudjuk valamennyien, hogy ebből a nemzetnek a különféle területeken nem kis haszna származott, vagyis az idegenek befogadásával mi is gazdagodtunk. Ugyanakkor voltak és vannak nemkívánatos hatások is. A törvényjavaslat a pozitív hatásokat kívánja erősí teni, míg a kedvezőtleneket visszaszoríthatja. A hazánkba érkező külföldiek száma a 70es évektől folyamatosan nőtt, beutazásuk és itttartózkodásuk magas szintű jogi szabályozása azonban csak 1982ben történt meg. Ez a szabályozás a pártállami berendezked ésű országok jogrendszeréhez illeszkedett, nem juttatta érvényre mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket Magyarország a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának, a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányának és a Helsinki Konferencia záródokumentumainak aláírásával vállalt.
