Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
1704 határőrizetet, a megfelelő tájékoztatást, propagandatevékenységet, vízumpolitikát - és sok minden idetartozik még; de ez nem tá rgya ennek a törvényalkotásnak. A harmadik kérdés, amelyet a szabaddemokraták egy ilyen bevándorlási és idegenpolitikával kapcsolatosan elvárnak, azok az eljárási garanciák területéhez tartoznak. Ezt azért kell hangsúlyoznom, mert ezeken a területeken - mi nt említettem a beszéd elején - az állam mérlegelési jogköre sokkal szélesebb, mint más eljárások területén. Ez a viszonylag széles mérlegelési jogkör viszont rendkívüli jelentőséget ad annak, hogy az eljárási garanciák körülírtak legyenek és világosak leg yenek, a szabályoknak világosaknak, kiszámíthatóknak kell lenniük, az eljárásoknak gyorsaknak kell lenniük, és a védekezés lehetőségének biztosítottnak kell lennie. Tisztelt Ház! Az előterjesztett törvényjavaslat vonatkozásában azt kell megjegyezzem, hogy az az általam eddig elmondott elvárásoknak, a Szabad Demokraták Szövetsége által hangoztatott elveknek mind a bevándorlási, mind az idegenpolitikai részében az elveknek megfelel. Ami viszont az eljárási garanciákat illeti: ezek részben megerősítésre szorul nak. Ezek viszont olyan hibák, amelyeket módosító indítványokkal ki lehet korrigálni - és ezeket a módosító indítványokat elő is fogjuk terjeszteni. Említettem, hogy ebben a tárgykörben egy másik képviselőtársam szólal majd föl a vita hátralevő részében; é n csak példálózva szeretnék megemlíteni néhány esetet. A törvényjavaslat tartalmaz például szabadságkorlátozási lehetőségeket: ilyen például az idegenrendészeti őrizet. Az idegenrendészeti őrizet tartalmaz egy olyan passzust, hogy ennek a kiutasítás feltét elei megteremtéséig kell fennállnia. Én arra szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy ez egy határozatlan időtartamú fogvatartás, és noha a bíróságnak joga lenne a törvényjavaslat értelmében havonta felülvizsgálni, nem felejthetjük el, hogy a kiutasítás végrehajtása jórészt azon múlik, aki a kiutasítást foganatosítja. Ennek vannak anyagi követelményei: mikor lehet egy gépnyi utaslétszámot összeállítani. Ennek vannak olyan követelményei, hogy hogyan lehet zöld ágra vergődni a befogadó ors zággal; sok mindenen múlik ez! Álláspontom szerint fennáll a veszélye annak, hogy ha itt nincs valamiféle véghatáridő, akkor ez elnyúlhat bizony akár egy vagy másfél évre is; és ez azért egy elég hosszú fogva tartást jelentene. Egy hasonló szabadságkorláto zó intézkedés a kényszertartózkodási hely kijelölésének lehetősége a törvényjavaslatban. Azt, hogy ez a törvényjavaslat differenciál a szabadságkorlátozó intézkedések között, mindenképpen üdvözöljük, mert megszűnik annak a kényszere, hogy mindenkit őrizetb e kelljen venni; tehát lehetőség kínálkozik egy enyhébb szabadságkorlátozó intézkedés alkalmazására is. Viszont itt is fel szeretném hívni két fogyatékosságra a figyelmet. Kimondja a törvényjavaslat, hogy közösségi szálláson is elrendelhető ez a kényszerta rtózkodás. Az "is"ből következik, hogy máshol is elrendelhető; ez viszont nincs a törvényjavaslatban megjelölve, hogy hol, melyek azok a más esetek. Ugyanis nincsenek a törvényjavaslatban megjelölve a kényszertartózkodási hely ellenőrzésének, az otttartó zkodás ellenőrzésének a feltételei. Márpedig - gondoljunk bele! - ha például nem egy átmeneti táborban rendelik el az otttartózkodást, hanem mondjuk egy magánlakáson, akkor felmerül, hogy hogyan fogja ellenőrizni azt a rendőrség, hogy ott tartózkodike az illető. Itt sok probléma vetődhet fel, amelyeket - álláspontom szerint - ebben a törvényben kellene rendezni; semmiféleképpen sem végrehajtási rendeletben, mint amely útjára a törvényjavaslat terelni szeretné ennek a feltételrendszernek a kiépítését. Egy másik ilyen fogyatékosság, a kényszertartózkodási hely kapcsán, hogy kimondja a törvényjavaslat: nem irányítható vissza olyan ország területére a külföldi, ahol valamiféle üldöztetésnek vagy kínzás veszélyének lenne kitéve. Na most, ezekkel a személyekkel kapcsolatosan is lehetőséget ad kényszertartózkodási hely kijelölésére. Ez a személyi kör, ahol valószínűsíthető, hogy üldöztetésnek lenne kitéve abban az országban, amelyet elhagyott, ez a személyi kör - álláspontunk szerint - nem ennek a törvénynek a hat álya alá kell, hogy tartozzon, hanem a menedékjogi szabályozás esetkörébe kellene, hogy beletartozzon; tekintettel arra, hogy itt már
