Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka:
1700 Míg törvényeink nagyobb része sajátosan magyar helyzeteket szabályoz, jelen esetben egy kifejezetten nem egyetlen országhoz kötődő problémakörről van s zó. A javaslat törvényerőre emelésével belső szabályozásunkban is érvényre juttatjuk mindazon követelményeket, amelyeket országunk a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokm ányának és a helsinki konferencia záródokumentumainak aláírásával vállalt. Bár a törvénytervezet alanyai döntően nem magyar állampolgárok, gondolom, osztják meglátásunkat, a hazai közvélemény is élénk érdeklődéssel kíséri az eseményeket. Amennyire híres a magyar nép vendégszeretetéről, amennyire szívesen látjuk más országok fiait, annyira nő az aggodalom a külföldiek magyarországi tartózkodását kísérő negatív jelenségek miatt. Növekszik az illegális határátlépések száma. Fokozódik az áru, fegyver, ember, lőszer, kábítószercsempésztevékenység. Az illegális kereskedelem, a feketézés méretei is közismertek. Az engedély nélküli munkavállalás tovább növeli az egyébként is magas munkanélküliséget. (10.30) A közrend és közbiztonság gondjai mögött a belső okoko n túl ott húzódnak a törvényeink ellen vétő külföldiek magyarországi tartózkodásának hatásai. Vannak, akik visszaélnek vendégszeretetünkkel, a külföldiekre vonatkozó szabályozás hiányosságaira alapozva mind a saját országuk, mind a törvényeink által tiltot t cselekmények elkövetésére használják fel. A lakosság nagyobb része az utóbb említettekkel szemben igenis szigorúbb fellépést, határozottabb állami intézkedéseket vár. A szívélyes vendéglátás csak a törvényeinket betartóknak kijáró kedvesség. Ugyanakkor a zt is le kell szögezni, hogy a hozzánk látogatók óriási többsége továbbra is szívesen látott vendég, akiket továbbra is várunk, ezért nem tartalmaz a tervezet olyan rendelkezést, amely e céllal ellentétes lenne. Képviselőtársak! Amikor a külföldiek beutazá sának, magyarországi tartózkodásának helyzetéről szólunk, említést kell tennünk a migrációról is. Nevezetesen arról, hogy sokan eddigi lakóhelyeiket feladva, különböző okok miatt más országban kívánnak élni. Európa gazdagabb felének egyik legnagyobb gondja , hogy túl sokan kívánnak Európa szegényebbik feléről, de más földrészekről is tájain letelepedni. Az utolsó néhány évet leszámítva a legtöbb ország liberális elveket hirdetett, különösen az ötvenes, hatvanas években még jól is jött az olcsó munkaerő. Ma s zinte minden ország szigorítja gyakorlatát, a jog eszközeivel is fel kíván lépni a tömeges bevándorlás, főleg annak illegális formája ellen. A szigorításra való törekvés, az újabb és újabb jogi eszközök megteremtése tehát nem kizárólagosan magyar sajátossá g, a bevándorlással érintett országok többségében ez a szemlélet vált uralkodóvá. Nem egy országban, így nálunk is még akkor született a ma is hatályos jogi szabályozás, amikor az utazási szabadság hatásai nem olyan mértékűek voltak, mint amilyeneket napja inkban tapasztalunk. A szigorítás egyébként nemcsak a befogadó országok érdeke. Azokból az országokból, ahonnan sokan kivándorolnak, többen kifejtették már: nem kívánják elveszteni a fiatal és jól képzett munkaerőt. Az is közismert, hogy Magyarország hossz ú ideig kibocsátó ország volt, napjainkra fordult a helyzet, magunk is sok külföldit fogadunk be. Ezt részben természetesnek kell felfognunk. Gondolok itt elsősorban arra, hogy a magyarság nem kis része nem önszántából a határainkon túlra került. Az MDFfr akció szilárd meggyőződése, hogy e ténynek ebben a törvényben is tükröződnie kell, a határainkon túli magyarságra az általánostól eltérő szabályozást kell rögzíteni. Vannak esetek, amikor szomorú kötelességünk a nem magyar állampolgárok befogadása. Azt his zem, elég, ha csak a volt Jugoszlávia területén dúló polgárháború következményeire utalok. Ugyanakkor a törvénynek fel kell készülnie - legalábbis jogi értelemben - a nem kívánatos, de ki nem zárható, esetleg nagyobb tömegeket érintő migráció kivédésér e. Természetesen az illegális migráció elleni küzdelem csak egyik eszköze a most tárgyalandó törvényjavaslat.
