Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka:
1701 Más oldalról megközelítve a kérdést, a közvélemény nem ismeri teljes mértékben az úgynevezett idegenrendészeti hatósági ügyek körét. Bár ebben elő bbre léphettünk, hisz belügyminiszter úr jó néhány adattal szolgált. Ezért én csak néhányat említek meg nagyon röviden: 1990ben 900000 vízumot adtak ki, mintegy 105000 tartózkodási engedélyt hosszabbítottak meg, 16000et vontak vissza, és 14000 bevándorlá si kérelmet bíráltak el. Bűncselekmény miatt 5000 külföldivel szemben kellett eljárni. Közel 2500 személyt kiutasítottak, majd 1200 személyt kitoloncoltak az országból. Ideiglenes szálláshelyen körülbelül 18000 személyt helyeztek el. A feladatok ellátása n em kis anyagi terhet jelent. Csak a légi járművel való kitoloncolás éves költségeit százmilliókban lehet mérni, de további költségvonzata lesz a külföldivel szembeni intézkedések elleni jogorvoslati lehetőségek kiterjesztésének is. Tisztelt Ház! Önök a min iszteri expozéból már hallhatták, de sugallja ezt a törvény néhány bevezető rendelkezése is, hogy a javaslat célja olyan korrekt szabályozás megteremtése, amely jogállami, biztosítja az emberi jogok védelmét, de egyben az ország szuverenitásából fakadóan l ehetővé teszi az arra feljogosított hatóságok számára, hogy a törvényeinket megsértő külföldiekkel szemben eljárhassanak. Ez a tervezet tekintettel van más országok hasonló tárgyú szabályozására, épít a nemzetközi együttműködésben felhalmozódott tapasztala tokra. A külföldi magyarországi tartózkodása alatt köteles a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét tiszteletben tartani, jogszabályait megtartani - mondja ki a javaslat általános érvénnyel. A beutazás és tartózkodás szabályai megfelelnek az általános euró pai normáknak. Az élet diktálta helyzetekből adódóan az eddigi elnagyolt szabályozás helyébe a törvényjavaslat részletes szabályait adja a külföldi magyarországi tartózkodásához szükséges anyagi feltételek mibenlétének. A beutazási és tartózkodási tilalom azokat az eseteket rögzíti törvényi formában, amelyektől országunk polgárait és magát az államot is óvni kívánjuk. Ezek olyan esetek, amelyek minden demokratikus állam nemtetszését, elutasítását váltják ki, többnyire minden állam joga szerint törvényekkel ellentétes cselekedetek. A jogsértés nagyságára tekintettel itt is lehetőség adódik a mérlegelésre. A legsúlyosabb esetekben ugyanakkor kötelező ezen idegenrendészeti intézkedések elrendelése. Már az előzetes viták során többen úgy érveltek, hogy a külföld iek bizonyos határidőn túli lakcímbejelentési kötelezettsége nem tekinthető szerencsés megoldásnak, sőt néhányan nem jogállami elképzelést, bizonyos értelemben a személyi jogok sérelmét látják benne. Mint a törvényben sok más dolog, ez sem sajátosan magya r találmány, és a jogi szabályozásban sem új jogintézmény, hiszen eddig is létezett. Nem is szólva arról, hogy a külföldiek döntő többsége magyarországi tartózkodása során nem is találkozott e szabályozásból fakadó procedúrával, hiszen lakcímbejelentési k ötelezettségét helyette a szállásadó - szálloda, kemping, fizetőszolgálat - teljesítette. Szinte mindegyik jogállamban, hosszú ideje a demokratikus fejlődést járó országban létezik hasonló megoldás. Úgy gondoljuk, ez egyfelől a külföldiek érdekeit is védi, másfelől viszont meg kell hagyni a lehetőséget, hogy egyes nem kívánatos külföldi személyek mozgásának nyomon követésével is felléphessünk a társadalom nyugalmát kiemelten veszélyeztető cselekményekkel szemben. Mérlegelnünk kell, mi okoz nagyobb hátrányt: a bejelentkezéssel esetenként járó nehézkesség, vagy az államra, polgáraira leselkedő veszélyek elhárítására hivatott szerveknél az információhiány. Hangsúlyozom: ez a kötelezettség nem kíván személyes megjelenést. Jogilag szabályozott mederbe kerül az el őterjesztés elfogadása esetén a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése. Törvényi létalapja lesz a kerepestarcsai és a hozzá hasonló intézményeknek, amellyel végre megoldódik egy, napjainkra már akuttá váló probléma, nevezetesen a külföldiek személyes szabadsága korlátozása egyesek által jogsértőnek minősített módozata. (10.40)
