Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 19. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - RUDICS RÓBERT (MDF)
1676 ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztel t Országgyűlés! Most a képviselőcsoportok álláspontját egyegy képviselő fejtheti ki. Megkérdezem, hogy az MDF képviselőcsoportja nevében ki kíván szólni. Ugyancsak Rudics Róbert képviselő úr. Megadom a szót. Felszólaló: Rudics Róbert az MDFképviselőcsopo rt nevében RUDICS RÓBERT (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről benyújtott törvényjavaslat vitája előtt kérem, hogy hallgassanak meg néhány gondolatot azzal kap csolatosan, hogy mi teszi indokolttá e törvény megalkotását; milyen folyamat során jutott el a törvény tervezete a Parlament elé, és milyen főbb momentumok jellemzik az általa elérni kívánt szabályozást. Az ország kőolajfelhasználása mintegy hét, hét és félmillió tonnára esett vissza. A hazai termelés csökken, nem éri el a kétmillió tonnát sem. Az igények fedezésére ezért évente közel öt és félmillió tonna kőolajat kell, hogy importáljunk, ami jelentős függőségbe hozza hazánkat a külföldi beszállítóktól. A behozatalhoz szükséges technikai feltételek a megépített két, egyenként tízmillió tonna évenkénti kapacitású csővezeték révén elvileg adottak, sőt tranzitálásra is lehetőség nyílna. Normális körülmények között még a diverzifikáció lehetőségét is biztosít anák. Azonban 1991 szeptembere óta - mint az köztudott - az Adriavezeték a déli szomszédainknál dúló polgárháborús helyzet miatt nem működik. Az import ettől kezdve kizárólag a Barátság II. vezetéken lehetséges, tovább szűkítve mozgásterünket és rontva al kupozíciónkat. Az orosz, ukrán köztársaságokban folyó belső gazdasági és politikai átalakulási folyamatok és az államok egymás közötti kapcsolatainak alakulása, a zavaros elszámolási és tulajdonviszonyok olyan kockázati elemeket tartalmaznak, ami arra int bennünket, hogy fel kell készülnünk egy esetleges hosszabb szállítási kiesés következtében előálló helyzet kezelésére, ami sebezhetővé teszi, illetve válságba sodorhatja az országot. Nekünk ebben a helyzetben is biztosítanunk kell a gazdaság normális működ ését és a lakosság igényeinek kielégítését. Ezt az ellátási kötelezettséget csak úgy tudjuk teljesíteni, ha olyan tartalékokat képezünk, amelyből ilyen helyzetben azonnal pótolható a kiesett termék és folyékony energiahordozó. A rendkívüli szállítások uszá lyokkal, közúti és vasúti tartálykocsikban ugyanis csak késéssel szervezhetők meg, sérülékenyebbek, kisebb mennyiségeket képesek megmozdítani, és biztosan többe kerülnek, mert ilyenkor a partnerek extraprofitra törekednek. Azért szükséges tehát minél előbb törvényi szintre emelni a biztonsági készletezést, mert ez lehet egy bármikor fellépő veszélyhelyzet áthidalásának, a gazdaság megbénulása elhárításának legfontosabb, egyedüli hatásos eszköze. Van azonban egy másik racionális indok is, ami miatt törvényi szabályozásra van szükség. Egyrészt a fejlett országokhoz való fölzárkózás, az Európai Gazdasági Közösségekhez való csatlakozás feltétele a kilencvennapos készletszint elérése, amit a kevésbé kiszolgáltatott, kiegyensúlyozott gazdasági és egymásnak kölcsön ös segítséget nyújtó nyugateurópai országok is szükségesnek tartanak és meg is valósítanak. Másrészt a beindított gazdasági átalakítás fontos célkitűzése a piaci viszonyok megteremtése. A piac résztvevői számára azonban egyenlő esélyeket kell teremteni, a kár rendelkeznek a tároláshoz szükséges kapacitással, akár nem. A törvény tervezetét a Kormány 1992 őszén fogadta el és nyújtotta be a Parlamenthez. A törvényhez viszonylag kevés módosító javaslat érkezett. Dr. Szűcs Istvánnak, Szalay Gábornak és Katona Bé lának a benyújtott és a gazdasági bizottság által is támogatott módosító javaslatai véleményem szerint pontosítják, javítják a törvénytervezet eredeti elgondolásait. Az általam benyújtott módosító javaslat a törvénytervezetnek majdnem kizárólag a számvitel i törvénnyel való összhangját teremti meg. Törli az ellentmondásos paragrafusokat, és megfogalmazza azokat a
