Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 19. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - RUDICS RÓBERT, a gazdasági bizottság előadója:
1674 szempontból indokolt lenne, a hosszabb időre elhúzódó készle tfeltöltés azonban a közvetlenül előttünk álló években kisebb terhet ró a gazdaságra, a fogyasztókra. A piacgazdasági normáknak megfelelően az állam a biztonsági tartalékképzésbe csak az ország energiaellátásához feltétlenül szükséges szabályozó, ellenőrző keretszabályokat adja meg. A javaslat hatályba- lépését követő 60 napon belül az importőrök létrehozzák a Kőolaj és Kőolajtermékkészletező Szövetséget. A szövetség legfontosabb feladata a biztonsági készlet képzése. A szövetséghez köteles csatlakozni min den kőolajat vagy kőolajterméket importáló vállalkozó. A szövetség tagjai az importált mennyiség arányában kötelesek hozzájárulást fizetni a szövetségnek, amely ebből fedezi a készletek beszerzését, valamint gondoskodik a megfelelő tárolásról. A szövetség feladata a készletezésen kívül az importőrök ellenőrzése. Attól az importőrtől, aki a hozzájárulást nem fizeti a szövetségnek, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma megvonhatja az importengedélyt. A biztonsági készletek igénybevétele az ipari és kereskedelmi miniszter engedélye alapján történik. A felhasználási engedélyt csak behozatali válsághelyzet esetén lehet kiadni akkor, ha valamilyen okból az ország fizikailag képtelenné válna kőolaj importjára. Ilyen helyzet akkor állhat elő, ha a szénhid rogéntermelő vagy tranzitáló országokban fellépő műszaki vagy politikai okok miatt Magyarország nem tud beszerezni kőolajat vagy/és kőolajterméket. A biztonsági készletek azonban nem szabadíthatók fel piaci intervenciós célból. Természetesen a biztonsági tartalékképzés költségekkel jár. Az importőrök költségeiket tovább fogják hárítani, így ezek végső soron megjelennek majd az árakban is. Egy piacgazdaságú országban a költségeket azoknak kell viselni, akik ezért valamilyen többletszolgáltatást, szolgáltat ást kapnak. Jelen esetben a kőolajtermék felhasználói így fizetik meg az érdeküket szolgáló, vészhelyzetben is folyamatos, biztonságos ellátást nyújtó tartalékképzést. Ez a költség körülbelül 3540 fillér/litert jelent majd az első évben, amely összeg körü lbelül egy forint/literre emelkedik az 56. évre, amely várhatóan az ezredfordulót jelenti. A tárolási költségek ezután valamelyest csökkennek. Természetesen a jelenlegi helyzethez képest néhány százezer tonnás tárolótérbővítésre is szükség lesz. A jelenl egi, több mint 70 forintos literenkénti benzináraknál és a 60 forint körüli gázolajáraknál ezek a készletezésből származó pluszköltségek nem jelentősek, 1% alattiak vagy maximum a körüliek. A törvényjavaslat piacgazdasági körülmények között megfelelő módot ad az ország kőolaj- és kőolajtermékellátásának folyamatos biztosítására, ezért kérem a tisztelt Házat a törvényjavaslat elfogadására. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Rudics Róbertnek, a kijelölt gazdasági bizottság előadójának. F elszólaló: Rudics Róbert, a gazdasági bizottság előadója RUDICS RÓBERT, a gazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság 1993. március 10én kivételes eljárásban megtárgyalta a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készl etezéséről szóló törvényjavaslatot. A tárca képviselőjétől a bizottsági ülésen elhangzott, hogy azt a kormányrendeletet, amely már eddig is biztosította az ország kőolajkészleteit, éppen amiatt, mert ezeket a készleteket fokozatosan, az ország teherbíró ké pességének mértékében növelni kell, és ennek a növelésnek vagy magának a készletek kezelésének költségei vannak, éppen ezért indokolt a problémakör törvényi szabályozása. A készletek növelése és az európai normákhoz igazítása a forgalmazók, importőrök rész ére jelentős többletköltségekkel jár, és ezeket a költségeket - ahogy államtitkár úrtól is elhangzott -
