Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 19. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - POHANKOVICS ISTVÁN, DR. ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár:
1673 Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több képviselőtársunk nem jelzett hozzászólási szándékot, az általános vitát lezárom. A részletes vitát feltehetőleg várhatóan későbbi ülésünkön bo nyolítjuk le. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készlet ezéséről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő megtárgyalása. Az előterjesztést 6399es számon, a bizottság jelentését 9860as számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Pohankovics István államtitkár úrnak, a törvényjavaslat el őterjesztőjének. Dr. Pohankovics István ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója POHANKOVICS ISTVÁN, DR. ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az 1973as olajválság hatására a fe jlett, de szénhidrogénekben szegény országok felismerték, hogy energiaellátásuk az olajtermelő országok szállítási hajlandóságától függ. Az OECD országai ezért létrehozták a Nemzetközi Energia Ügynökséget, amelynek legfontosabb feladata, hogy ajánlásokat d olgozzon ki az importált kőolajtól való függés csökkentése érdekében. Az ügynökség egyik javaslata az volt, hogy a kőolajimportőrök 90120 napos készletet halmozzanak fel arra az esetre, ha az import valamilyen okból lehetetlenné válna. A tagállamok ezt el fogadták, és a készletezést a nyugateurópai országokban törvényileg is ekként szabályozták. Hazánkban a tervgazdaság idején nem készleteztek ilyen mennyiségű kőolajat. Azt feltételezték, hogy az ország szénhidrogénellátását a volt Szovjetunióval megkötöt t hosszú távú szerződések biztosítják, és azt csak technikai akadályok - például csőtörés - zavarhatják meg. A szénhidrogénellátásért felelőssé tett Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztöt, valamint az energetikai nagyfogyasztókat az akkori kormányzat kötele zte bizonyos mennyiségű szénhidrogén készletezésére, amely biztosítékul szolgált esetleges technikai ellátási zavarok esetére. (18.50) A kiinduló feltételben azonban már akkor is volt bizonytalansági tényező, ezért épült meg a 80as években az Adriakőolaj vezeték. A Szovjetunió szétesése után, az ott tapasztalható politikai bizonytalanság miatt a keleti kőolajszállítások folyamatosságában zavarok állhatnak elő. Az Adriavezeték a volt Jugoszláviában zajló polgárháború kitörése óta, több mint két éve nem műk ödik. Magyarország nem rendelkezik tengeri kikötővel, a kőolajimport a Barátságvezeték leállása esetén csak vasúti szállítással lenne elvileg megoldható, de a havi 4500000 tonnás kőolaj vasúti beszállítása technikailag szinte megoldhatatlan feladat. A fe lsorolt okok miatt a biztonsági tárolás jelentősége ugrásszerűen megnőtt a gazdasági rendszerváltás óta. Átmeneti megoldásként a törvényi szintű szabályozás bevezetéséig a Kormány a 110/1990. december 22i keltű és számú, az importált kőolaj és üzemanyag b iztonsági tartalékáról szóló rendeletében szabályozta ezt a problémát. Ezt a kormányrendeletet szándékozik felváltani a jelenlegi törvényjavaslat. A törvényjavaslat kidolgozása során figyelembe vettük a hasonló célú nyugateurópai jogszabá lyokat. A javasolt 90 napos felhasználásnak megfelelő készletszintet hat év alatt fokozatosan kell elérni. A 90 napos felhasználásnak megfelelő készletszint gyorsabb ütemű elérése energiaellátási
