Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 19. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - A frekvenciagazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1660 Sajnálatos, hogy miközben a médiatörvényt előbb tárgyalta a Parlament, mint a frekvenciatörvényt, az még mindig nem született meg, ezért azokat az utalásokat, amelyek ide vo natkoznak, ki kell hagyni a törvényből. De azt hiszem, mindenki beláthatja azt, hogy akkor vétenénk a sajtószabadság ellen, ha olyan törvényt hoznánk, amely hivatkozik egy nem létező és a közeljövőben meg sem születő törvényre. Tehát egyszerűen azt mondaná nk ki, hogy a közeljövőben rádióműsorszórási engedély nem adható ki, mert az Alkotmány 61. §a szerinti törvény nem született meg, és két és fél év alatt nem tudott megszületni. (17.50) Nem használhatunk a törvényben olyan fogalmat, mint a műsorszórási eng edély, mint amit szerettünk volna, tekintettel arra, hogy ilyen nem létezik. Tehát meg kellett keresni azt a formát, amely áthidalja ezt a csapdahelyzetet, és ez a megoldás a stúdióalapítás. De fel szeretném hívni képviselőtársaim figyelmét, hogy nem rende lkezik a törvény arról, hogy hogy kell stúdiót alapítani, tehát nem hágja át azokat a feltételeket, amelyeket az Alkotmánybíróság megszabott. Ez a törvény csak utal arra, hogy kell egy ilyen engedély. Ha előírná egy feles törvény, hogy mit tartalmaz, milye n úton lehet hozzájutni, akkor lenne Alkotmányba ütköző. Ebben az esetben nincs erről szó. Meg kell hozni. Én úgy fogalmaztam egy szűk körű vitán, hogy ez a frekvenciatörvény talán serkenteni fogja a képviselőtársakat, elsősorban az ellenzéket arra, hogy a médiatörvény megszülessen. A másik, amire válaszolni szeretnék: nagyon sok esetben bebizonyosodott már, hogy szakmai kérdések Parlamentbe hozása csak nagyon szűk kör érdeklődését váltja ki, illetve az történik, hogy néhány szakember megtárgyalja egy szűk bizottsági ülésen és a többiek asszisztálnak hozzá. Ilyen kérdés lenne a nemzeti frekvenciafelosztási táblázat Parlamentbe hozása. Olyan témakörökben kérnénk a képviselők véleményét, amelyekben nemhogy a képviselők többsége nem járatos, hanem egyáltalán a szakembereknek is csak egy nagyon szűk csoportja tudja pontosan, hogy miről van szó. Ezért törekedtünk arra, hogy ez a tanácsadó testület, amelyik ezt a táblázatot végül is megalkotja, illetve tanácsot ad a Kormánynak, hogy milyen legyen, lehetőleg a szakm ából kerüljön ki. A zavarral kapcsolatos indítványokkal kapcsolatban természetesen pontosan ugyanúgy szeretnénk eljárni, mint ahogy a gazdasági bizottság igyekezett eljárni az összes indítvánnyal, hogy amit elfogadhatónak érzett, azt, ha nem tartotta tökél etesnek úgy, ahogy beadták a képviselő urak, akkor bizottsági indítványként kiigazítva terjesztette a Parlament elé. Ezt fogjuk tenni a csatlakozó módosító indítványokkal. Tehát még egyszer szeretném visszautasítani az alattomos jelzőt. Ez egy igazgatásjel legű szakmai törvény, amelyben magában a törvényben a médiákkal kapcsolatosan rendelkezés nem történik. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Pál László kér viszonválaszra lehetőséget. Megadom a szót. Felszólaló : Pál László (MSZP) PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm szépen, Elnök Úr. A jelzőről nem érdemes vitatkozni, a tartalomról érdemes. Katona Kálmán képviselő úr elmondta, hogy ebben a törvényben nem szerepel az a szó, hogy média, ebben a törvényben tehát nem történi k alkotmánysértés. Ez egy rendkívül érdekes megközelítési mód. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha ezzel élünk, akkor rendszeresen meg fogjuk szegni az Alkotmányt; aki így gondolkodik, az meg is szegi rendszeresen az Alkotmányt. A helyzet az, hogy most két törvény együttesen rendezi azt, hogy a kereskedelmi televíziózás és rádiózás engedélyezése hogy történjék. Az egyik törvény azt mondja, hogy adom a stúdióengedélyt, a másik törvény azt mondja, hogy adom a frekvenciaengedélyt. A kettő együtt azonosan e gyenlő - legalábbis egy bizonyos körben - a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezésével. Amelyiket viszont az Alkotmány értelmében csak kétharmados törvény alapján szabadna csinálni. Tehát ha itt más szavakat használunk, és azáltal, hogy kettévágunk e ljárási szabályokat természetszerűleg, hisz
