Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 19. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
1651 Akkor megadom a szót az elsőként felszólalásra jelentkező Hack Péternek, a Szabad Demokraták Szövetségéből. Felszólaló: Dr. Hack Péter (SZDSZ) HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr, tisztelt Országgyűlés! Ahogy elnök úr is említette, ennek a törvényjavaslatnak a vitáját több héttel ezelőtt tartottuk - valójában ez már közel három hónapja volt, amikor legutóbb ebben az ügyben megszólalhattam, és akkor azzal fejeztem be a felszólalásomat, hogy remény van arra, hog y egy héten belül megszületik végre, újra egy nagy, kétharmados törvény; hároméves munka után - közel hároméves munka után, hiszen az alapelőterjesztés 1990 őszén került az Országgyűlés elé - megszületik a nép ügyvédjéről szóló törvény, egy olyan törvény, amely egy új intézményt hozna létre a magyar közjogban, egy olyan intézményt, amelyet 1989ben a nemzeti kerekasztaltárgyalásokon határozott el valamennyi akkori politikai erő - hogy ezt Magyarországon megalapítjuk. Ezt az intézményt - az országgyűlési b iztos intézményét - szeretnénk felállítani, és akkor abban bíztunk, hogy ez egy héten belül megtörténik. Sajnos, reményeink - ahogy már 1990 ősze óta annyiszor - ismét meghiúsultak, ismét közel három hónap telt el, és ez alatt a három hónap alatt némileg s ikerült előrehaladni a megállapodás felé. De szeretném a tisztelt képviselőtársaim kedvéért és a vitát esetleg figyelők kedvéért elmondani, hogy mi az az akadály, ami miatt három hónappal ezelőtt nem tudott megszületni ez a törvény. Akkori felszólalásomban két vitatott pontra hívtam fel a figyelmet. Elmondtam, hogy az ellenzék ennél a törvényjavaslatnál - amely a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával születhetne meg - két ponton vitatkozik a Kormánnyal. Az első pont a törvény hatálya . A Kormány előterjesztése arról szól, hogy az országgyűlési biztos az állampolgári jogokat sértő intézkedéseket a törvény hatályba lépése után vizsgálhatná. Az ellenzék - ezen belül a szabaddemokraták - javaslata úgy szólt, hogy tekintettel arra, hogy enn ek a törvénynek a megszületése az Országgyűlés hibájából késlekedik, ne a törvény megszületésétől - tehát valamikor a jövőtől kezdődően - vizsgálódhasson az országgyűlési biztos, hanem 1989. október 23ától, a köztársasági Alkotmány kikiáltásától kezdődően . Úgy tudom, a Kormány úgy tájékoztatott bennünket, hogy ezt az észrevételünket, ezt a kifogásunkat a Kormány elfogadta, a kormányzati többség is támogatni fogja erre irányuló módosító javaslatunkat - tehát ezen a ponton kompromisszum született, az akadály elhárul. Még egy ponton volt akkor vita a kormánytöbbség és az ellenzék között, ez pedig a nemzetbiztonsági szervek és a rendőrség, valamint a honvédség intézményeinél végzett országgyűlési biztosi vizsgálatokra vonatkozott. A Kormány eredeti előterjeszté se akadályokat szeretett volna állítani az ombudsman elé, bizonyos jogi korlátokat szeretett volna megfogalmazni, hogy az országgyűlési biztos a nemzetbiztonsági szerveknél és a rendőrségnél, valamint a honvédségnél csak ezen korlátok között vizsgálódhasso n. Mi úgy láttuk - és ezt akkor is elmondtam , hogy a nemzetközi gyakorlat szerint ezek azok az intézmények - tehát a nemzetbiztonsági szervek, a rendőrség és a honvédség , amelyeknek a tevékenységével kapcsolatban, egyszerűen a tevékenység jellegénél fo gva a leggyakrabban előfordul az emberi jogok megsértése. Gondoljanak csak arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy a mai sajtó tudósított arról, hogy Los Angelesben az esküdtszék - emberi jogok megsértése miatt - elmarasztalt két rendő rtisztet. Ez egy olyan ügy volt, ahol az amerikai jog szerint a szövetségi kormány pert indított a rendőrök ellen, olyan rendőrök ellen, akiket egyébként már a bíróság egy más ügyben felmentett. Kifejezetten emberijogsértés volt a pernek a tárgya.
