Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus ellen címet viselő országgyűlési nyilatkozat (javaslat) részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KIRÁLY B. IZABELLA (MDF)
1624 Az előbbiekből következően nem érzem szükségét a Csépe képviselőtársam által szorgalmazott, kiemelten csak a keresztényellenességet is elítélő bővítésnek. Mert elsősorban önmagának árt például az a hetila p, mely karácsonyi számának címlapjára a családnak csak leszboszi értelemben vett párt állítja. Vagy az a színében piros napilapunk, mely otromba, a keresztény embert sértő cikkcímmel jelenik meg. A magam részéről jobbnak, átfogóbbnak és ebbe a szövegbe il leszthetőnek tartom a legutolsó egyeztető tárgyaláson kialakult szövegrészt, mely a vallásos érzületet sértő megnyilvánulásokat ítéli el. Úgy gondolom, ez a formula mindnyájunk számára megnyugtató lesz. Összefoglalva az eddigieket: szükségesnek, irányadóna k tartom a nyilatkozatot, és kérem képviselőtársaimat, hogy a már letisztult szövegváltozatot szavazatukkal is támogassák. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Király B. Izabella képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Király B. Izabella (MDF) KIRÁLY B. IZABELLA (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ehhez az országgyűlési nyilatkozattervezethez módosító javaslato t terjesztettem be, amelynek a lényege, hogy a címét és a teljes szövegét elhagyni javasolom. A részletes indoklásom pedig a következő. Korábban a Magyar Népköztársaság, ma a Magyar Köztársaság részese a nemzetközi egyezményeknek, amelyek kötelezték hazánk at a rasszizmus, azaz a fajgyűlölet elleni fellépésre. Ezek a nemzetközi megállapodások nem tesznek különbséget emberi csoportok, fajták, vallások, nemzetek és nemzeti csoportok, nemzetiségi csoportok között, s mindenkit azonos védelemben részesítenek, a t örvény előtt mindenki egyenlő. Ennek tételes megjelenése a magyar büntetőjogban megtalálható. A magyar Országgyűlésnek nincs igazságszolgáltatási jogosítványa, hogy alakszerű bizonyítás nélkül generális ítéleteket alkosson a magyar bíróságok helyett. Össze egyeztethetetlen a demokratikus jogállam funkciójával a tárgyalt képviselői indítvány nemcsak az előbbiek miatt, hanem azért is, mert nem jogi fogalmakkal, hanem sajtósztereotípiákkal operál, és ezáltal politikai megfontolásból jogbizonytalanságot idéz elő az igazságszolgáltatásban. A leghatározottabban, mint a törvényalkotás házának a tagja, e precedens értékű és minden ilyen célú ügyben a magam és választóim nevében visszautasítom a Magyar Köztársaság rossz hírbe hozását célzó képviselői indítványt. Ellen zek minden olyan országgyűlési gyakorlatot, amely a népszuverenitás letéteményesének döntéseit nem törvényekben, vagyis nem alkotmányos gyakorlatban véli megtalálni, hanem sajtókommentárok szintjén mozgó nyilatkozatokban. Számomra az is elfogadhatatlan, ho gy az a Parlament, amely képtelen volt egy átfogó igazságtételi törvény megalkotására, amely önmagát nem merte átvilágítani, most azt a magyar népet, amely ennek a felemás átalakulásnak minden terhét kétségbe esve, de türelemmel viseli, országgyűlési nyila tkozatban kívánja megbélyegezni. Végezetül, kérem a két beterjesztő képviselőt: Suchman Tamást és Schiffer Jánost, valamint a hatpárti módosítás aláíróit, tehát Weszelovszky Zoltán, Iványi Gábor, Bejczy Sándor, Csépe Béla, Gál Zoltán, Fodor Gábor és Kállay Kristóf képviselőket, tekintsék kérésemet személyes megtámadtatásnak, és határozzák meg pontosan: mit tekintenek antiszemitizmusnak, és néhány igazolt, bizonyított, konkrét antiszemita közéleti megnyilvánulást ismertessenek, amelyek véleményük szerint ind okolják a magyar nép kollektív megbélyegzését. Nem vonva kétségbe a módosítás jó szándékát, indítványozom, hogy a tisztelt Ház a nyilatkozati javaslatot hagyja el, azaz támogassa az erre irányuló módosító javaslatomat. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos tap s.)
