Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - BALOGH GÁBOR (független)
160 Az én javaslatom, amelyet képviselőtársaim a kezükben tarthatnak, ráadásul még azzal az érdekességgel rendelkezik, miután benyújtottam, utána örömmel hallottam azt, hogy ezzel az elvvel mind a Szabad Demokraták Szövetség e, mind a Demokrata Fórum egyetért, hiszen az országos gyűléseken, illetve az országos tanácsok gyűlésén elhangzott: hasonló bizottság felállítását a két nagy párt is szimpátiával viseltetné, úgyhogy ez nekem bizakodásra ad okot, és kérem tisztelt képvisel őtársaimat, tegyék meg azt, hogy támogatják ezt az indítványt, mivel úgy vélem, hogy ez a hosszú vita - ami az igazságtétel ügyéről folyik a Parlamentben - igazán megnyugtató lezárást akkor nyerhet, hogyha egy ilyen áttekintés a rendelkezésünkre áll. Köszö nöm szépen. (Taps.) Határozathozatal: ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság korábban hozott általános érvényű állásfoglalása alapján javaslom az önálló indítvány napirendre tűzését. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Kösz önöm. Az Országgyűlés 227 szavazattal, 7 ellenében, 18 tartózkodás mellett az önálló képviselői indítványt napirendjére tűzte. Tisztelt Országgyűlés! Balogh Gábor és Bilecz Endre független képviselők önálló indítványt nyújtottak be a köztulajdoni érdekelts égű gazdálkodó szervezetek átalakulásával és privatizálásával összefüggő munkavállalói beleszólásról 8923as számon. Az előterjesztést kézhez kapták. Kérdezem az előterjesztőket, kívánnake szólni. (Igen.) Balogh Gábort illeti a szó. Felszólaló: Balogh Gáb or (független) BALOGH GÁBOR (független) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdaság szerkezeti átalakítása során - a legalitás mellett - mind élesebben vetődik fel az elfogadottság, a legitimitás. Egy vállalkozás akkor legitim, ha az nem csup án tőketársulásként jelenik meg, hanem egyúttal mint személyek társulása is működik. Hazánkban már évek óta foglalkoztatja a szakembereket, milyen módszer alkalmazásával növelhető egy vállalkozás legitimitása, azaz a társadalom kisebbnagyobb csoportjai ál tal való elfogadása, hiszen a gazdasági érdekérvényesítés kapitalista háttérmotivációi: a pénzvilág, a tőke világa személytelen törvényei ritkán állnak összhangban a vállalkozás személyes jellegével, az abban részt vevő munkaadók és munkavállalók emberi, szakmai érdekeivel, méltóságával. Nemcsak az etikai követelmények, hanem a külföldi tapasztalatok is arról győznek meg bennünket, hogy a gazdasági demokrácia kiépítése során a perszonális vállalkozói gazdaságot a szociális piacgazdaság keretében úgy kell r ealizálni, hogy a dolgozók beleszólása, participációja ne veszélyeztesse a gazdaság átalakítását. Viszont joggal ragaszkodnak a dolgozók is ahhoz, hogy ne a fejük fölött, a kulisszák mögött dőljenek el az őket érintő legfontosabb kérdések. Ezt a dilemmát a világ valamennyi fejlett országában a participációs jog biztosításával igyekeznek oldani. Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat címe: "A köztulajdoni érdekeltségű gazdálkodó szervezetek átalakulásával és privatizálásával összefüggő munkavá llalói beleszólásról." Egy ilyen törvény meghozatala - úgy véljük - jogos társadalmi igényt elégít ki. Ezt bizonyítják az elmúlt évek megnyilvánulásai. Az utóbbi hetek fejleményei pedig - mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról - ismételten felvetették a privatizációval kapcsolatos ellenőrzés elégtelenségét. Nem véletlenül került az érdeklődés középpontjába az átalakulással és a privatizációval kapcsolatos gyakorlat, s joggal váltottak ki indulatokat azok a megoldási mó dozatok, amelyek az átalakulást és a privatizációt kísérték. Nyilvánvalóan azért, mert a politikai és közgazdasági módszerek alkalmazása ezen a területen is nem utolsósorban az etikai értékrend, a személyiségi jogok sérelmére történt.
