Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - KATONA BÉLA, DR. (MSZP)
158 eljárást elrendelő határozat meghozatalát követő 21 napon belül lehet a javaslathoz módosító indítványt előterjeszteni. Természetesen ez a Ház mind en tagjára vonatkozik. Tisztelt Országgyűlés! A Kormány, sürgős tárgyalást kérve, benyújtotta az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, eredetileg Rómában, 1950. november 4én kelt egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkön yv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatát a 8872es számon. Az előterjesztést kézhez kapták. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetérte sürgős tárgyalásbavételével. Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 247 szavazattal, 2 tartóz kodás mellett a tárgyalásra kimondta a sürgősséget. Döntés képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről ELNÖK (Szabad György) : Katona Béla a Magyar Szocialista Párt részéről önálló indítványt nyújtott be az országgyűlési képviselők által betöltött ga zdasági tisztségek nyilvánosságáról, a 8881es számon. Az előterjesztést kézhez kapták képviselőtársaim. Megkérdezem előterjesztő képviselőtársunkat, kíváne szólni. (Igen.) Tessék! Felszólaló: Dr. Katona Béla (MSZP) KATONA BÉLA, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisz telt Ház! A magyar Alkotmány és a képviselők jogállásával foglalkozó törvény lehetővé teszi a parlamenti képviselők számára, hogy különböző gazdasági szervezeteknél vezető tisztségviselői állásokat is betöltsenek. Ennek megfelelően valamennyi frakcióban va nnak is ilyen képviselőtársaink - és ezt természetesnek kell vennünk. Azt sem kell azonban, azt hiszem, részletesebben magyaráznom, hogy ezek a kapcsolatok óhatatlanul azt is jelentik, hogy ezek a képviselőtársaink bizonyos érdekcsoportokat is képviselnek adott témák tárgyalásánál a Parlamentben - hiszen ez az egyik feladatuk. Erre két megoldás létezik a világban. Az egyik megoldás az, hogy a képviselőknek szigorúan tiltják, hogy bármilyen gazdasági tevékenységet folytassanak, a másik megoldás, hogy engedél yezik - úgy, ahogy a magyar Alkotmány teszi ezt és a vonatkozó törvények , ebben az esetben viszont megkövetelik, hogy ezek a kapcsolatok a teljes nyilvánosság előtt történjenek. A lobbyzást és a korrupciót ugyanis pontosan az különbözteti meg egymástól, hogy a lobbyzásnál - ami egy természetes tevékenység - mindenki számára világos, hogy az adott képviselő milyen érdekcsoporthoz kötődik, míg a korrupciónál ez titokban marad, és ezért nagyon veszélyessé válhat a Parlament számára is. Úgy gondolom ezért, ho gy nekünk is tiszta helyzetet kell teremteni ebben az ügyben - szerintem ez egyaránt érdeke az egyes képviselőnek és a Parlament összességének is. Az pedig teljesen világos, hogy a választópolgárnak joga van tudni minden egyes parlamenti felszólalásnál, ho gy ki beszél és kinek a nevében: vajon most éppen a választópolgárok nevében beszél valaki, a pártja nevében beszél valaki - vagy esetleg annak az érdekcsoportnak a nevében, amelyet egyébként képvisel. Rövid, egyoldalas javaslatom lényege ezért az, hogy mi nden egyes parlamenti képviselő minden év március 31éig legyen köteles jelezni a Parlament elnökének, hogy milyen gazdasági tisztségeket tölt be, a Parlament elnöke pedig ezekből összesítést készítsen, és minden év április 15éig hozza ezeket nyilvánosság ra. Elnök Úr! Én nem kértem sürgősséget ennek a témának a tárgyalásánál. Azért nem kértem, mert úgy érzem, hogy ezt a fogalmat nagyon lejárattuk az utóbbi időben: sürgősséggel napirendre vett témák hónapok óta állnak a Parlament előtt … Azt viszont kérném, hogyha képviselőtársaim megszavazzák a téma napirendre vételét, akkor a törvényesen lehetséges harminc nap után tűzze tárgysorozatra, mert nagyon veszélyesnek tartanám, hogyha ezt a témát nem idén - "normál" körülmények között - vennénk fel a Parlament gy akorlatába, hanem esetleg jövő évben, a választási kampány kellős közepén, amikor ennek politikai töltete is lehet.
