Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TABAJDI CSABA (MSZP)
1563 További kérdés, hogy a példálózó felsorolásból miért hiányzik a magyarországi zsidóság. Ami a görögséget illeti, ott, a bizottság ülésén elmondtam, hogy ez egy tárgyi tévedé s, hiszen a magyar kereskedelem megszervezésében a XIX., sőt a XVIII. században a görögök, az örmények, majd később a zsidók nagyon tevékeny szerepet vállaltak. Ami pedig a zsidóság kérdését illeti, elmondtam, hogy a magyarországi zsidóság azért nem szerep el a példálózó felsorolásban, mivel a Magyarországon élő zsidó közösségek szervezeteinek döntő többsége, a MIOK, ZSVK illetékes szerve, de számos állampolgár is kategorikusan elzárkózott attól, hogy a zsidóság akár nemzeti, akár etnikai kisebbségként a tör vénytervezet jogalanyát képezze. Ez egy hosszú évek óta folyó vita a magyarországi zsidó közösségen belül. A magyar törvényhozásnak ezt a kérést mindenképpen figyelembe kellett vennie, de számolnia kellett azon emberek, azon magyarországi zsidó állampolgár ok jogos igényével is, akik igényelték, hogy a zsidóságot ismerjék el kisebbségként. A törvénytervezetbe ezért került bele az a 2/2. §, amely 1000 állampolgár által kezdeményezett eljárással ezt lehetővé teszi. Korai lenne elébevágni, nincs is felhatalmazá som, hogy szóljak a hatpárti tárgyalásokról. Pusztán jelzem, hogy a hatpárti tárgyalásokon politikai konszenzus volt a tekintetben, hogy ennek az 1000 állampolgár által kezdeményezett eljárásnak a jogosságát ne hozzuk a magyar Országgyűlés elé, ne politizá ljuk át ezt a kérdést, hanem Lukács Tamás képviselőtársam javaslatára hat parlamenti párt elfogadta, hogy a bíróság döntsön ennek a kérésnek a jogosultságáról. A vélemény második kritikai felvetése - ez a legfőbb kritikai felvetés , és Pan úr, aki a bolsa nói egyetemen tanít, aki az európai föderalista népcsoportok európai közösségének egyik szakértőjeként is küldte meg a véleményét, amelyre Csapody Miklós képviselőtársam utalt - szintén felveti azt a problémát, hogy a magyar törvénytervezet túlzottan unifo rmizált, valamennyi kisebbségre azonos szabályokat állapít meg, holott lényeges létszámbeli, területi, vallási és egyéb különbségek vannak a különböző népcsoportok, például a szlovákok, a németek és a cigányok között. (12.30) Kétségtelen, a magyarországi k isebbségi törvénytervezetnek ez egy jellegzetessége és sajátja. Ott is elmondtam, most is szeretném megerősíteni, hogy mivel önkormányzati formából is több van, és más területeken is több lehetőség van válogatásra az adott kisebbség lehetőségeinek megfelel ően, tulajdonképpen ebből a kisebbségi törvénytervezetből, ahogyan Horváth Aladár is joggal említette, egyedül a magyarországi cigányság lóg ki kissé - hogy ilyen pongyolán fogalmazzak , nevezetesen, hogy a magyarországi cigányság esetében olyan feszítő s zociális problémák vannak, amelyeket ezzel a törvénytervezettel rendezni és kezelni nem lehet, ehhez szükség van egy külön válságkezelő cigányprogram elfogadására, hiszen az etnikai kérdéseknél sok esetben talán súlyosabbnak tűnnek ma a munkanélküliség, a szociális ellátatlanság problémái. A harmadik kritikai észrevétele volt ennek a véleménynek, hogy magasnak tartja a helyi önkormányzatok megválasztásának plafonját, ami az Európa tanácsi vélemény szerint nem teszi lehetővé a szórványban élő kisebbségek, kü lönösen a cigányság helyi önkormányzatainak létrehozását. Szeretném jelezni e tekintetben, hogy itt vannak bizonyos félreértések, mert állandóan csak az 50% és a 30% szerepel; öt állampolgár kezdeményezheti azt, amit eddig úgynevezett településrészi önkorm ányzatnak neveztünk. A hatpárti megállapodás nyomán ezt közvetlen módon közvetlen helyi kisebbségi önkormányzatnak nevezzük, ami lehetővé teszi lényegesen kisebb szám, tehát öt állampolgár kezdeményezése után, hogy létrejöjjön helyi kisebbségi önkormányzat . Az Európa tanácsi vélemény szerint a tervezetből hiányzik számos kérdés. Egy: parlamenti képviselet szabályozása. A velencei ülésen elmondtam, hogy ezt a magyar törvényhozás külön tervezetben tárgyalja, és a törvényhozás előtt két változat is van; a Korm ány által beterjesztett parlamenti képviselet és Jakab Róbertné képviselőtársammal közösen beterjesztett szocialista párti törvénytervezet.
