Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSAPODY MIKLÓS, DR. (MDF)
1564 Hiányolta a Wormsjelentés a kisebbségi oktatás szabályozását. A hatpárti tárgyalásokon ez képezte az egyik legfőbb kulcselemet, és lényegesen sikerült javítani - bár meggyőződésem, még mindig nem eléggé - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénytervezet oktatásra vonatkozó fejezeteit. Hiányolta az ombudsman jogállásának meghatározását. Ezt Józsa Fábián é s az MDF delegáció felvetette a hatpárti tárgyalásokon, amelynek nyomán a hat parlamenti párt egyetértett azzal, hogy a szövegbe kerüljön bele, hogy jöjjön létre kisebbségi ombudsman. A kritikai észrevételek sorában szerepelt, hogy a magyar törvényhozás ve sse össze - ez már nem is kritika volt, hanem javaslat - az oktatási és kulturális jogokat tartalmazó részeket a Regionális és Kisebbségi Nyelvi Charta megfelelő III. fejezetével. Ott is elmondtam, hogy Magyarország elsőként írta alá az Európa Tanács által elfogadott Regionális és Kisebbségi Nyelvi Chartát. Azt is elmondhatjuk, anélkül, hogy megveregetnénk a vállunkat, hogy mivel ez a nyelvi charta alapvetően menüszerű ajánlásokat tartalmaz, a puha ajánlásoktól halad a keményebb kötelezettségvállalások irán yába, ha részletesen megnézzük - és ezt az elemzést a napokban elvégeztem , a magyarországi kisebbségi törvénytervezet szerencsére mindenhol a keményebb állami garanciavállalásokat tartalmazó oktatási jogosítványokat fogalmazza meg. Rögtön hozzáteszem, ho gy nem a mostani változatában, hanem elsősorban abban a változatában, ami majd a hatpárti után vélhetőleg a Parlament elé kerül. Mert a mostani változatban - és ebben Horváth Aladárnak joggal igaza van, én magam is a vezérszónoki beszédemben elmondtam - az oktatási rész rendkívül elnagyolt. A bizottság kevésnek találta a két évet arra, hogy a magyar szervek felmérjék a törvénytervezet hatását, a tényleges megvalósulását, a de jure és a de facto helyzet közötti különbséget. Azt hiszem, ezt nem kell különöseb ben kommentálni. Meglátjuk, két év tényleg viszonylag kevésnek tűnik. De rögtön hozzáteszem: mivel az átmeneti rendelkezések a hatpárti megegyezés nyomán kikerülnek a szövegből, ezért ennek felmérésében már az alapmechanizmus, az alapszerkezet hatását tudj uk megvizsgálni. És végezetül az utolsó kritikai megjegyzés, hogy a magyar törvényhozás egyeztessen az érintett kisebbségi szervezetekkel, különösen a cigányszervezetekkel a törvény megalkotása során. Ez a hatpárti tárgyalások után egyszer már megtörtént a z elvi politikai koncepciónál. De a hat parlamenti párt a megegyezésen akceptálta a kisebbségi szervezeteknek azt a kérését, hogy igazán csak úgy tudnak véleményt mondani, amikor a hat parlamenti párt elkészült normaszövegét is látják, és a hat parlamenti párt elfogadta, hogy a kisebbségi szervezetekkel együtt újra megvitassa még, tehát egyeztessen a kisebbségi törvénynél. Ezeket szerettem volna elmondani, és szeretném javasolni, hogy amennyiben a kisebbségi törvényt remélhetőleg egykét hónapon belül végre elfogadja a tisztelt Ház, akkor köszönjük meg azoknak a szakembereknek, az Európa Tanácsban Worms úrnak, a FUE, az Európai Népcsoportok Föderalista Uniója képviselőinek a tevékenységét. Küldjük el a végleges változatot, és tételesen válaszoljunk azokra a kritikai észrevételekre, amelyekből okultunk, amelyek segítették a munkánkat, anélkül, hogy szentírásnak vettük volna az Európa Tanácsnak valamiféle véleményét. De mindenképpen hozzásegítette a magyar Országgyűlést a behatóbb szakmai, politikai törvényalko táshoz és az érintettekkel való fokozottabb egyeztetéshez. Köszönöm a figyelmüket! (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kétperces válaszra megadom a szót dr. Csapody Miklós képviselő úrnak. Felszólaló: Dr. Csapody Miklós (MDF) CSAPODY MIKLÓS, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a lehetőséget, igyekszem azon belül maradni. Abban a hitben voltam, hogy világosan és egyértelműen fogalmaztam akkor, amikor különbséget próbáltam tenni törvénytervezet és törvényjavaslat között. Még egyszer elmo ndom, hogy míg az
