Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TABAJDI CSABA (MSZP)
1562 Még egy adat, jellemző a németségre: 17421 fő vallotta magát németnek 1990ben, németajkúnak 21000, és hogy anyanyelven kívül beszé lt nyelv - itt már a többségi társadalom nyelvtudása is benne van - közel 50000 fő, míg a Kisebbségi Hivatal becslése szerint számuk 200220000 fő. Ennek a helyzetnek, ha nem is teljes orvoslására, szeretnénk mi beterjeszteni egy olyan jellegű javaslatot a kisebbségi törvénytervezet szerves részeként, lehetőség szerint valamennyi parlamenti pártot megnyerve ehhez, amelynek a lényege a következő: a mindenkori önkormányzati képviselők és polgármesterek választása idején egy olyan pótlólagos urnát helyeznénk e l a választóhelyiségben, a szavazóhelyiségben, amely urnába dobnának be egy külön elkészített szavazólapot. Ez a külön szavazólap a nemzeti és etnikai hovatartozás anonim bevallására szolgál. Ez a szavazólap - és még nincs végleges szövege - körülbelül azt tartalmazná: Ön, mint magyar állampolgár, anyanyelve, családi körben leggyakrabban, legszívesebben használt nyelve, vagy az önhöz legközelebb állónak érzett kultúra figyelembevétele alapján milyen nemzeti kisebbséghez vagy kisebbségekhez tartozónak vagy n épcsoporthoz tartozónak vallja magát? Az alább felsoroltak közül ezt jelölje meg. Ha ön egyszerre több csoporthoz tartozónak érzi magát, több népcsoport is megjelölhető. Itt, a névsorban magyar, bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán, zsidó népcsoportok szerepelnének. A fenti megoldás - mint az előbbiekben jeleztem - tükrözné a kettős kötődést is. Mivel ez a bevallás anonim lenne, névtelen lenne, sokkal pontosabb adatokhoz jutnánk, statisztikai b ecslésekkel korrigálhatók lennének a választási résztvevők arányaiból, hiszen az mindenkor torzíthatja ezeket az adatokat, a statisztikai adatokat. Én azt hiszem, hogy így, helyi települési szinten is, ha nem teljes biztonsággal, de nagyobb biztonsággal le hetne adatokhoz jutni, és mindenkit, aki a magyar mellett megjelöl más népcsoportot is, ahhoz a kisebbséghez tartozónak lehetne sorolni, éppen a magyarországi kisebbségek kettős avagy többes kötődése következtében. Tisztelt Ház! Kérném majd a tisztelt Ház támogatását, hiszen erre valamennyiünknek, kormánypártiaknak, ellenzékieknek, törvényhozásban, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalban és a helyi önkormányzatokban nagyon nagy szükségünk lehet, hogyha név szerint nem is tudjuk az adott településen élő, a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket, de legalább azok arányairól, az adott település arányairól, illetőleg országos arányairól szerezhetnénk vélhetőleg több és pontosabb adatokat. Tisztelt Ház! Ma Bratinka József képviselőtársam és Csapod y Miklós utalt néhány nemzetközi vonatkozására a nemzeti és etnikai kisebbségi törvénytervezetnek. Bratinka József elmondta, hogy Lukács Tamás, az emberi jogi, vallásügyi és kisebbségi bizottság alelnöke, aki azt a szakmai albizottságot vezette az emberi j ogi bizottságon belül, amely ennek a törvénytervezetnek a szakmai feldolgozásával foglalkozott, ezt a tervezetet megküldte az Európa Tanácsnak, és az Európa Tanács - mint ma már említették - emberi jogi, jogi és emberi jogi bizottsága két ülésen, legutoljá ra '92. november 1112én, Velencében részletesen megvitatta. Erről szólt részben Bratinka József, és szólt Csapody Miklós képviselőtársam is. Karcsay Sándor képviselőtársammal vettünk részt ezen a bizottsági ülésen, ahol én elmondtam a magyar küldöttség n evében, hogy mi ezt nem azért küldtük el, hogy minket megdicsérjenek, és a vállunkat megveregessék; itt ma már sok minden elhangzott a pozitívumok közül, néhány kritikai észrevétel is. Én fontosnak tartanám, hogy jelezzük az Európa Tanács parlamenti közgyű lése jogi és emberi jogi bizottsága felé, hogy az általuk megküldött véleményt mi komolyan vesszük, különösen annak a kritikai észrevételeit. Én ezekre a kritikai észrevételekre szeretnék reagálni, hogy azok a bíráló vagy jobbítást sürgető észrevételei enn ek a véleménynek hogyan jelentek meg a törvénytervezetben, de még inkább, hogyan jelentek meg a hatpárti egyeztetés során. Ez a vélemény felvetette, hogy a magyar törvénytervezetben miért szerepel a görög kisebbség, hiszen megítélése szerint a görögök az 1 949es polgárháború után kerültek Magyarországra.
