Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TABAJDI CSABA (MSZP)
1560 A másik, az az önkormányzatiság elvét sérti szerintem, hogy a területi képviselőtestületek írják ki a választást és mondjuk nem a helyi választási bizottságok. Vagy említhetem azt, hogy a helyi képviselőtestületek határozzák meg majd a kisebbségi önkormányzatok hatáskörét, jogkörét, feladatait, ami sérti, szerintem, az autonómia elvét. A harmadik kérdés pedig majd a teljesítési és pénzügyi finanszírozás ; de ezt majd a részletes vitában bővebben kifejtem. Köszönöm. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A mi esetünkben kicsit a struktúra bonyolultabb.Tehát arról van szó, hogy hét képviselőcsoport között zajlik az egyeztetés. Ez azt jelent i, hogy 5 frakciópártok szerint, pártok nevei szerint és pártokat képvisel, a hatodik a 36ok kisgazda csoportja és a függetlenek csoportja. Tehát egy kicsit a mi struktúránk nem tükrözi feltétlenül azt, hogy hatpárti egyeztetés zajlik. Ezt csak meg akarta m mondani, mert ezzel kapcsolatban bizonyos jelzéseket kaptunk a pontosítás érdekében. Köszönöm. Megadom a szót Tabajdi Csaba képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Tabajdi Csaba (MSZP) TABAJDI CSABA (MSZP) Tisztelt Ház! A nemzeti és etnika i kisebbségi törvénytervezet egyik kulcskérdéséhez szeretnék hozzászólni. Ahhoz a kérdéshez, amelyet a törvénytervezet nem tudott megoldani, a parlamenti pártok egyeztetése nem tudott megoldani - mert nem oldhatott meg. Nevezetesen egy olyan objektív probl émáról van szó, hogy Magyarországon a nemzeti és etnikai kisebbségek nem vállalják - történelmi okoknál fogva - a regisztrációt. Amiből az következik, hogy az előttünk fekvő nemzeti és etnikai kisebbségi törvénytervezet esetében van egy belső, nem jelenték telen ellentmondás. Nevezetesen: a törvény ugyan megfogalmazza, hogy ki a jogalanya egy absztrakt szinten a nemzeti és etnikai kisebbségi törvénytervezetnek, de hogy személy szerint, tételesen kik lehetnek a kedvezményezettjei, jogosultjai és kik lehetnek adott esetben a felelősök, ezt nem fogalmazza meg. Ez az a probléma, amellyel a kisebbségi kérdéssel foglalkozók évek óta küszködnek, amelynek feloldása nem lehetséges, hiszen történelmi okoknál fogva a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek, ah ogyan jellemezni szoktam, bizonyos értelemben rejtőzködő kisebbségek. És ez a rejtőzködés nem valamiféle számukra megbélyegző minősítés, hanem a történelem terméke. Nem véletlen, hogy ebben a században, a holocaust századában a zsidóság valamiféle lista, v alamiféle regisztráció segítségével nem akarja megvallani önmagát. Nem véletlen, hogy a Magyarországon élő szlovákság a Benes által kierőltetett, kikényszerített magyarszlovák lakosságcsere miatt szintén ódzkodik bármiféle regisztrálástól. Még erőteljeseb b a félelem a magyarországi németségben, hiszen a második világháború után a németek kollektív bűnössé tételével, a magyarországi németség kollektív bűnössé tételével és kényszerkitelepítésével olyan helyzet alakult ki, hogy máig, ha az ember elmegy egy n émetlakta településre, bizony rendkívül erőteljes félelmek, olyan félelmek fogalmazódnak meg, amelyeket talán egy korosztályombeli már szinte megérteni nem is tud. Hasonló félelemérzet van a horvát, a szerb és a szlovén kisebbségben, az ötvenes évek elején ek - a "Tito, a láncos kutya" politikája , Rákosipolitikájának következtében. És egészében véve az elmúlt időszak felerősödött kisebbségellenessége, különösen a felerősödött cigányellenessége miatt szinte valamenynyi magyarországi kisebbség, szinte ezen kisebbségek döntő többsége nem hajlandó valamiféle regisztrációra. Ezt, azt hiszem, nekünk mint a magyar törvényhozásnak tudomásul kell vennünk, és a törvénytervezet megoldásában ezzel a tényezővel és ezzel a körülménnyel, az érintettek ilyen akaratával mi ndenképpen számolnunk kell; ezt figyelembe kell venni. A mostani kisebbségi törvénytervezet a személyi elvre épül; hiszen nem épülhet területi elvre, mert a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek területileg szétszórtan élnek, egymással rendkívü l és a többségi társadalommal igen erőteljesen keveredve, amiből az következik, hogy egy
