Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 6. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - Az országgyűlési képviselők által betöltött gazdasági tisztségek nyilvánosságáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALOGH GÁBOR (független)
1530 Egyébként arra a kérdésre, hogy vane szükség nyilvánosságra vagy sem, már az imént válaszoltam, és most is csak azt tudom mondani, hogy igenis, a nyilvánosságra szükség van. De az egyik dolog az az, hogy elbizonytalankodom Katona Béla javaslatának céljait illetően, hiszen pont a nyilvánosság az, aminek az érvényesítésére semmiféle eszközre egyébként nincs szükség. Mert mint Illéssy István említette, azok az érdekeltségek, amelyeket Katona Béla javaslatában feltárni javasol, minden további nélkül bárki számára hozzáférhetők. Hangsúlyozom, ettől függetlenül is elfogadom azt, hogy a nyilvánosságra szükség van, és nem erről van szó, nem lehet így szembeállítani azt a törvényt, amit mi a Kormánytól előterjeszten i kérünk, és ezt a megoldást, nem ebben van a különbség. Amikor én szakszerűtlenségről beszéltem, azt tettem azért - és Gál Zoltán erre már nem reagált , hogy Katona Béla talán a tíz százalékát célozza meg annak a témá nak, amit meg kellene célozni. Hogyha nyilvánosságról beszélünk, akkor úgy gondolom, hogy korrekten akkor lehet erről beszélni, hogyha az egész száz százalék, ami nyilvánosságot igényelhet, nyilvánosságra kerülhet, és nem elégszünk meg azzal, hogy a száz s zázalék helyett csupán egy töredék kerüljön nyilvánosságra. Nagyon kíváncsi volnék arra, mit mond Gál Zoltán képviselőtársam, hogy vajon az országgyűlési képviselők hozzátartozóira vagy a polgármesterekre, vagy az önkormányzati képviselőkre hogyan és mikén t lehet országgyűlési határozattal kötelezettségeket megállapítani. Kiváncsian várom a megoldást, mert mihelyst ez sikerül, akkor forradalmi távlatok nyílnak meg országgyűlési határozati alkotásaink előtt. Még egy megjegyzés, amit nem mondtam el az előbbi felszólalásomban, elfelejtettem, arra most utóbb kitérek. Ez a javaslat a személyi adatvédelmi törvénnyel is, amin még nemigen száradt meg a köztársasági elnök úr és az Országgyűlés elnöke aláírásának a tintája, ezzel a személyi adatvédelmi törvénnyel sinc s összefüggésben, olyan javaslati elemek vannak benne, amelyeket ezzel a törvénnyel is összhangba kell hozni. Egészében pedig csak arra tudok hivatkozni, hogy aki azt a kérdést, amelyet egy európai megoldás 1012 oldalon, hosszú paragrafusokon keresztül és egy komplikált eljárás keretében szabályoz, két mondatban akarja rendezni - és én részletesen beszéltem a különbségekről , az ne tartson igényt a szakszerű megoldás minőségi jelzőjére. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Kösz önöm szépen. Következik Balogh Gábor független képviselő úr. Felszólaló: Balogh Gábor (független) BALOGH GÁBOR (független) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Két percen belül szeretnék kiegészítést fűzni. Méltányolom az alkotmányügyi bizottság elnökének a hozzáállását, és azt, hogy a Kormány egy komplett, átfogó törvényjavaslatot kíván beterjeszteni. Ismerve a Parlament ügyrendjét, ez azt jelenti, hogy '95re meg is születik, függetlenül attól, hogy a Kormány nyáron már be fogja terjeszteni. Tekintettel arra, ami halmozódott a Parlament munkájában, ez egyértelmű, és figyelembe véve azt, hogy a Kormánynak a '93. évi programjában, amit mi képviselők megkaptunk, ez nem szerepel. (12.50) A másik, amit akarok mondani, hogy a szakmai szempontokat általában a tö rvényelőterjesztéskor a Kormány el szokta mondani. De hiányoltam mindig is, hogy milyen személyes motivációk vezették a konkrét törvényjavaslat beterjesztésére. Interpellációk vagy kérdések során nagyjából kapunk egykét ilyen homályos célzó választ. Mind a mai napig nem született meg, ha már teljes körűvé akarjuk tenni, hogy milyen motivációk játszanak a háttérben. Konkrét példát mondok. Természetesen ebből nem törvény fog születni, hanem a Kormány államközi szerződésben fogja rendezni: az osztrák biztosí tó esete. Tudomásom van arról, hogy képviselők is érintettek ebben.
