Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 6. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - Az országgyűlési képviselők által betöltött gazdasági tisztségek nyilvánosságáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ILLÉSSY ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója:
1525 Nevezetesen: A javaslat a képviselői jogállást érinti, márpedig a képviselői jogállásról csak kétharmados törvényben lehet intézkedni, ezért az or szággyűlési határozati javaslat eleve alkalmatlan az általa kívánt cél megvalósítására, illetve a képviselői jogállást alkotmányosan nem változtathatja meg. Ez volt az az alapvető ok, amiért az alkotmányügyi bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a javaslatnak még az általános vitára bocsátását sem támogatja. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Illéssy István képviselő úr, a gazdasági bizottság előadója. Felszólaló: Illéssy István, a gazdasági bizottság előadója ILLÉSSY ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság március 3i ülésén tárgyalta az önálló indítvány általános vitára bocsáthatóságát, és az alkotmányügyi bizottsághoz hasonlóan úgy foglalt állást, hogy az indítványt nem tartja alka lmasnak általános vitára. Engedtessék meg, hogy néhány érvet felsoroljak az ott elhangzottakból. A bizottság egyetértett abban, hogy a kérdést mindenképpen kezelni kell, ám abban is egyetértett, hogy ez az indítvány - vagy a többség legalábbis úgy érezte - nem alkalmas arra, hogy ezt a kérdést súlyának és komplexitásának megfelelően kezelni tudja. Egyrészt formai kifogások voltak a bizottságban, pártálláshoz nem köthetően; el kell hogy mondjam, ilyen formai kifogásnak véltem én, hogy egyrészt nagyon tágan f ogalmaz a javaslat, tehát hogy nyilvánosságra kell hozni, ez nincs megfelelően szabályozva, hogy hogyan nincs szabályozva, hogyan érintené ez a személyiségi jogokat, nincs szabályozva az, hogy mi a szankciója annak, ha valaki nem jelenti be azt, hogy milye n gazdasági társaság tagja, illetve ténylegesen a bizottság úgy gondolta, hogy ez igenis a képviselői jogállást érinti, tehát a képviselői jogállásról szóló törvényben kell szabályozni a kérdést. A tartalmi kifogások, amelyek, azt hiszem, nagyobb súllyal e snek latba, a következők voltak: a javaslat azt próbálja meg szabályozni, hogy a képviselő milyen gazdasági érdekcsoportok nevében szól a Parlamentben, vagy képvisel, ám ezt a javaslat túl szűk körhöz kapcsolja, tehát nevezetesen a gazdasági társaságok tis ztségeit viselőkön kívül gazdasági érdekcsoporthoz a legkülönfélébb módokon lehet még kapcsolódni. Tehát például a képviselői jogállásról szóló törvény nem tiltja a képviselő számára a munkavállalást. Tehát a képviselő mint munkavállaló ugyanúgy ilyen érde keket jeleníthet meg a Parlamentben. Vagy a képviselői jogállásról szóló törvény nem tiltja, hogy a képviselő különböző tanácsadói posztokat töltsön be különböző gazdasági szervezeteknél, tehát egy tanácsadói poszt éppen olyan elkötelezettséget jelenthet, mintha valaki felügyelőbizottsági tag. Ugyanígy nem tiltja a képviselői jogállásról szóló törvény, hogy a képviselő valamilyen kuratórium tagja legyen. Ez a kuratóriumi tagság ugyanilyen elkötelezettséget jelenthet. Vagy egy következő problémát hadd emelje k ki: mennyiben különbözik az, ha maga a képviselő tagja egy ilyenfajta szervezetnek vagy ne adj' isten egy közeli hozzátartozója, tehát családtagja? Mennyivel jelent ez különböző elkötelezettséget a képviselői munkában? Tehát csak érzékeltetésül, és tényl eg pártállástól függetlenül felhozott érveket próbáltam felsorakoztatni, hogy ez a kérdés, amit ez a javaslat látszólag egyszerűen megpróbál elintézni, ennél sokkal bonyolultabb, és sokkal pontosabban és részletesebben a képviselői jogállásról szóló törvén yben kell szabályozni. Egyébként meg kell jegyeznem, hogy ezek az adatok, amelyeket a képviselő úr közösen akart nyilvánosságra hozni, ma is nyilvánosak, tehát a Cégbíróságon egyrészt ezek kideríthetők, másrészt a Cégközlö nyben megjelennek ezek az adatok. Végül tehát azt kell mondanom, a bizottság úgy foglalt állást, hogy maga a lobbyzás mint probléma, nagyon fontos, és minél előbb szabályozni kell, ám ez az indítvány a többség véleménye szerint ennek a kérdésnek a szabályo zására nem alkalmas. Köszönöm szépen. (Taps.)
