Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
150 Az ülés megnyitása ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Felhívom a fényképészek figyelmét, hogy az 1es, a 4es és a 9es páholy is rendelkezésükre áll, így tehát nem szükséges egyetlen páholyban tömörülniük. Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm képviselőtársaimat, ked ves vendégeinket, a közvetítésre figyelő minden honfitársunkat. Tavaszi ülésszakunk harmadik ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Szabó Lajos és Trombitás Zoltán jegyzők lesznek segítségemre. A mai ülésnapunkról távolmaradását 25 képv iselőtársunk jelentette be előzetesen. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy az igazolt képviselők száma jelenleg 384, így a határozatképességhez 193 képviselő jelenléte szükséges. Most a jelenlévők létszámának megállapítása következik. Kérem képviselőtárs aimat, nyomják meg az igen gombot. (Megtörténik.) Köszönöm. A számítógép 245 képviselő jelenlétét regisztrálta. Napirend előtt ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtt Salamon László a Magyar Demokrata Fórum részéről kíván szólni képvis előcsoportja támogatásával. Napirend előtti felszólaló: Dr. Salamon László (MDF) SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt héten az igazságtételi kérdésekkel kapcsolatos egyik előttünk fekvő törvényjavaslat vitájában olyan felszólalás hangzott el, melyben a szónok Alkotmányunkat toldozottfoldozott sztálinista alkotmánynak minősítette. Alkotmányunk ilyen jelzőkkel illetésére már máskor is volt példa a tisztelt Házban, jóllehet ezekkel a véleményekkel képviselőtársaim legnagyobb része nem azonosul. Ezt tudva, talán szót sem érdemelne a kérdés. Mert vajon szükségese olyan nézetekkel vitatkozni, melyek csak egykét képviselő véleményét tükrözik? Ezt a problémát azonban vélemé nyem szerint mégsem szabad ilyen kézlegyintéssel elintézni. A szélesebb közvélemény ugyanis - figyelve a vitát - esetleg arra következtethet, hogy a válasz nélkül hagyott minősítésben netán mérlegelést érdemlő igazság van. Úgy érzem, hogy az igazság érdeké ben és annak érdekében, hogy ebben a kérdésben mindenki tisztán lásson, elkerülhetetlen az alkotmányi kifogások megítélésével szemben szót emelni. Alkotmányunk nem sztálinista alkotmány. Annak ellenére nem az, hogy az 1949. évi XX. törvény többszörös módos ításával nyerte el mai tartalmát és formáját. Az Alkotmány módosításának leglényegesebb mozzanata, mely az Alkotmány jellegét minőségileg változtatta meg, az 1989. évi XXXI. törvény által végrehajtott alkotmánymódosítás volt. Ez a nagy jelentőségű alkotmán ymódosító aktus az 1989 nyarán lefolytatott háromoldalú nemzeti kerekasztaltárgyalások eredményeként jött létre, melynek következtében kiiktatásra kerültek az Alkotmányból az elmúlt rendszer ideológiai kitételei, a párt vezető szerepe, létrejöttek a többp ártrendszer és a demokratikus választások alkotmányos alapfeltételei, a diktaturális államberendezkedést a parlamentáris demokrácia intézményrendszere váltotta fel, és a lehető legszélesebb körben újraszabályozást nyertek és kiterjesztésre kerültek az embe ri és állampolgári szabadságjogok. Ezt az alkotmánymódosítást további alkotmánymódosítások követték, és való igaz az, hogy az alkotmányozó munkát ma sem tekinthetjük teljesen befejezettnek.
