Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - DÉNES JÁNOS (független)
151 (15.10) Bizonyos, hogy az alkotmányos tételek megfogalmazása, kohe renciája magán viseli a folyamatos átalakulás jegyeit, és az is bizonyos, hogy idővel a most legfontosabb gazdasági és szociális természetű feladataink ellátása és megoldása után, amikor majd eljutunk oda, hogy végre kibontakozik az ország egészének anyagi és gazdasági felemelkedése, szükség lesz, mert jelképes jelentőségű is, egy integráló, teljesen új Alkotmány megalkotása, mely során lehetőség nyílhat egyéb alkotmányos intézmények továbbgondolására is. Mindez nem változtat azonban azon, hogy a Magyar Köz társaság mai, hatályos Alkotmánya teljes mértékben kielégíti a demokratikus jogállam alkotmányával szemben támasztott követelményeket. Alkotmányunk néhány, jellegének egészét meghatározó előírását - messze nem a teljesség igényével, csak a példálózás kedvé ért - idézem. A 2. (1) bekezdése kimondja: A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A 3. (3) bekezdése: A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. A 6. (3) bekezdése: A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magya rok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását. A 7. (1) bekezdése: A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a be lső jog összhangját. A 8. § (1) bekezdése: A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Visszatérve alkotmánymódosításaink eredményére, az úg ynevezett sztálinista alkotmányból jószerivel már csak az a rendelkezés maradt változatlan, hogy "Az ország fővárosa Budapest". Egyébként ezt a rendelkezést sem a sztálinisták találták ki, hanem csak átvették a főváros státusát rendező múlt századi törvény ekből. Alkotmányunkat mi sem minősítheti jobban, mintsem az a tény, hogy Magyarországot, mint demokratikus jogállamot, a keleti tömb országai közül elsőként még 1990 novemberében felvették az Európa Tanácsba. Lehet, tisztelt képviselőtársaim, hogy sok mind en nem úgy működik még, ahogy szeretnénk. Súlyos hiba lenne ugyanakkor az, ha kritikában mértéket nem tartva, vagy akár csak valami meggondolatlan szónoki fordulat kedvéért sárba taposnánk alkotmányos fejlődésünk eredményeit. Különösen paradox, ha az bántj a indokolatlanul az Alkotmányt, aki fegyverrel a kézben harcolt, majd viselt el súlyos börtönbüntetést a hatályos Alkotmányunkban érvényre jutott alapelvekért és eszmékért. Végül még annyit: erre az Alkotmányra képviselői megbízatásunk elvállalásakor önkén t, valamenynyien esküt tettünk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Dénes János képviselőtársunk kétperces időkeretben kíván szólni. Napirend előtti felszólaló: Dénes János (független) DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr! Tisztel t Országgyűlés! Köszönöm a szót. Megfelelő tisztelettel hallgattam Salamon László képviselőtársam, egyben az alkotmányügyi és jogi bizottság elnöke napirend előtti felszólalását. Szíves tudtára hozom, és személyén keresztül a tisztelt Parlament figyelmébe ajánlom: ebben a Házban, a túlsó oldalról is, és Salamon képviselő úr szájából is 1990 nyarán még alkotmányügyi bizottságon belül is elhangzott, hogy "toldozottfoldozott sztálinista alkotmánnyal" állunk szemben.
