Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 5. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÁDAI PÉTER (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ)
1481 ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Mádai Péter képviselő úr jelentkezik felszólalásra, megadom a szó t. Felszólaló: Mádai Péter (SZDSZ) MÁDAI PÉTER (SZDSZ) Kedves Szili Sándor, itt vagyunk, figyelünk. Az SZDSZ nevében azért nem szóltunk erről, kedves Horváth Lajos, mert megegyeztünk, hogy erről külön tárgyalunk. Nekünk is lenne mondanivalónk, nagyjából e gyezik. Nem ehhez a témához tartozik, azt gondolom, és ezért nem is akarok többet szólni. Nem véletlenül vette ki a hatpárti egyeztetés ebből, mert nem ide tartozik. Van mondanivalónk ezzel kapcsolatban. Ott és amikor kell, elmondjuk. Egyetlen mondat: vala mennyien egyetértünk abban, hogy ez egy hallatlan fontos belpolitikai kérdés, és nem elsősorban határrendészeti kérdés. Ezért került ki az anyagból. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Ugyancsak szólásra jelentkezett Kőszeg Ferenc képviselő úr, Szabad Demokraták Szövetsége. Megadom a szót. Felszólaló: Kőszeg Ferenc (SZDSZ) KŐSZEG FERENC (SZDSZ) Annak ellenére, hogy egyetértek azzal, hogy nem ez az a pillanat, amikor érdemes ennek a kérdésnek a részleteibe belemenni, azért szeretnék feltenni Horváth Lajosnak egykét kérdést azzal kapcsolatban, ami elmondott. Például rögtön azt, hogy tényleg azt gondolja Horváth Lajos, hogy migrációs áradatot - ahogy ő kifejezte magát, egy vonatszerelvénnyi migránst - az akciószázadok fognak megállítani a páncé ltörő fegyverekkel, a harci járművekkel, ezekkel a terepjáró harci járművekkel? Én nem hiszem, hogy erre volna szükség. Ez az egyik. A másik pedig: itt akciószázadokról van szó, amelyek arra hivatottak, hogy fegyveres betörést, súlyosabb határsértést felfo gjanak. Ha század erő áll szemben ilyen betöréssel, akkor vajon miért volna szükség dandár összevonásokra? Nyilvánvalóan szervezeti kérdés az, hogy azok az egységek, amelyek egy ilyen betörés esetén a határon megjelennek, azok a Magyar Honvédség gyors reag álású erőinek erre kiképzett, erre felkészített századaie, vagy pedig a határőrség kötelékébe tartozók. Azt gondolom, ez egy önáltatás, egy legenda, hogy azért van szükség arra, hogy a határőrség kötelékében legyenek ezek az akciószázadok, mert így a szom szédos ország nem fogja úgy érezni, hogy valami fenyegetettség áll fenn. Ha a szomszédos ország egy ilyen betörés esetén ott áll a betörést végrehajtó fegyveresek mögött, akkor annak nyilván megvannak a támadói szándékai. Akkor nem arról van szó, hogy mi m ost megnyugtatjuk azzal, nem történik honvédségi összevonás. Ha viszont nem áll ott, akkor nem fogja meggyőzni, hogy Magyarországnak nincsenek támadó szándékai, hogy ezek honvédségi vagy határőrségi alakulatok, nem is fogja fel, nem is realizálja a különbs éget. Azt hiszem, mindezek az érvek komolytalan érvek. Nem meggyőzőek egyébként az alkotmányossági érvek, a határőrség éppen úgy fegyveres erő, mint a honvédség, ugyanazok az alkotmányos szabályok vonatkoznak rájuk. Az Alkotmány az Országgyűlés felhatalmaz ásához köti a határ átlépését. Semmiféle különleges felhatalmazás nem kell ahhoz, hogy fegyveres erő kivédjen egy, az országot ért betörést. Ez természetesen a fegyveres erők feladata, akár honvédségi kötelékben vannak, akár határőrségi kötelékben. (19.50) Ugyanakkor kétségtelenül fennáll az a helyzet, hogy mindenféle, nem is annyira visszaélésekre van mód e miatt a szervezeti különválasztás miatt, hanem inkább azt az érzést tudja kelteni, hogy ilyen visszaélések lehetségesek lennének. Sokszor volt e rről már szó, én sem akarnám az időt húzni azzal, hogy azokat a dolgokat soroljam, amelyek bizonyos visszatetsző érzéseket kelthettek, kezdve a Parlament előtt posztoló határőr sorkatonáktól a határőröknek az október 23ai részvételéig.
