Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 5. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALOGH GYÖRGY, DR. a honvédelmi bizottság elnöke, a bizottság előadója:
1459 járult hozzá, hogy a szovjet impérium külső, keletközépeurópai pereme letört, a provinciahelyzetű kis államok kiszabadultak a kényszerű fogságból. A szovjet rendszer, mint katonai etatizm us, túlterhelte önmagát és összeroppant saját súlya alatt. Szembeszökővé vált az ország lemaradása a fejlett ipari világ mögött. Ilyen körülmények között a birodalmi központban is megérlelődött a felismerés, hogy reformálásra van szükség, hogy a középkele teurópai határőrvidéken valamit megőrizhessenek a korábbi befolyásból. Moszkva azonban olyan nyomás alá került belül és a világban egyaránt, hogy szinte már akaratlanul kénytelen sodródni a követelések áradatában. Feladták Németország keleti felét, beleeg yeztek a Varsói Szerződés felosztásába anélkül, hogy erőltették volna az ellenpontnak, azaz a NATOnak az eltüntetését. A világ, a szovjet birodalom lakossága és a keleteurópaiak legnagyobb ámulatára kivonták a csapatokat, a fegyvereket, a szovjet haderő elvonult ebből a térségből. Szabad választásokra került sor Csehszlovákiától Bulgáriáig, Lengyelországtól Jugoszláviáig, ha nem is mindenütt azzal a szabadságfokkal, mint a nyugati demokráciákban és főként nem azzal a kimenetellel, hogy valamennyinél a nyu gati parlamentáris többpártrendszer honosodott volna meg a korábbi pártállami diktatúra politikai intézményeinek a végérvényes eltakarításával. A korlátlan lehetőségekről egykettőre kiderült, hogy nagyon is behatároltak. Felré mlett az a veszély, hogy a demokrácia nem párosul a nemzet emelkedésével, és csak kevesek életét teszi jobbá. Ha pedig az a képlet jegecesedik ki, hogy a nemzet hanyatlása és a társadalom nagy, növekvő hányadának ínsége azonosodik a demokráciával, akkor ne mzet és társadalom könnyen hátat fordíthat a demokráciának és védtelenül eshet áldozatul populista, nacionalista, fundamentalista demagógiának. A politikában a torzsalkodás felerősödött, a gazdaságban a válság egyre nyilvánvalóbb jelei bukkantak elő, és a kiábrándultságban feléledtek régi félelmek, megtetézve újakkal. Súlyosbítja a dolgot, hogy ma nincsenek olyan erők sem a térségben, amelyek fegyelmezőleg léphetnének fel vagy irányítani tudnák a térségbeli folyamatokat. Így szinte korlátlanul törhetnek a f elszínre a régi keletű, de hosszú időn át lefojtott provinciális elfogultságok, nemzetiségi és faji ellenszenvek. Ennek néhány megnyilatkozását látva, a nyugati világ könnyen leveheti védőkarját a középkeleti régióról, annak egyes államaitól megvonhatja a támogatását, ami nélkül viszont sem a piacgazdaságra áttérni, sem a demokrácia politikai kultúráját meggyökereztetni nem lehet. Európa keleti részének legfőbb jellegzetessége, hogy ott a bizonytalanság az uralkodó. A hidegháború lezárulásával - hagyományo s katonai értelemben - a veszélyeztetettség csökken, abszolút értelemben azonban nem. Gyökeresen megváltozik viszont a veszélyeztetettség jellege, az újdonság az, hogy megfordul az arány a fenyegetés és a biztonság igénye között. Miközben a biztonság lénye gesen növekszik, demilitarizálódik az iránta megnyilvánuló igény. Biztosítékul csak az szolgál, ha a térség országai betagolódnak az összeurópai biztonsági rendszerbe, és rendbe teszik a szomszédsági kapcsolatokat. A szakértők egyetértenek abban, hogy hazá nkat és más szomszédainkat jelenleg és a közeljövőben reálisan nem fenyegei katonai támadás, szándékos agresszió. A térség országaiban nem lehet fellelni a támadó politikai és hadászati célokat, a mai államalakulatoknak nincs olyan karaktere, amely ezt leh etővé teszi. És a középkeleteurópai kisebb országok politikai rendszere, gazdasága és katonai potenciálja nincs is agresszív háborúra alkalmas állapotban. Tisztelt képviselőtársaim! Ilyen körülmények között szeretném véleményemet ismertetni a részletes v ita megnyitásaként az első önálló, nemzeti alapokra épülő honvédelmi alapelvekről. Mindenekelőtt szükségesnek tartom külön is hangsúlyozni, hogy honvédelmi alapelveink országgyűlési elfogadásával születik meg hazánkban az első önálló, az ország védelmi pot enciáljára épülő, térségünkben példaértékűnek is minősíthető védelmi doktrinális nézetrendszerünk.
