Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 5. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALOGH GYÖRGY, DR. a honvédelmi bizottság elnöke, a bizottság előadója:
1460 Honvédelmi alapelveink olyan védelmi nézet- és követelményrendszert jelentenek, amely országunk alapvető honvédelmi érdekeit fejezi ki úgy, hogy jól veszi fi gyelembe hazánknak a Kárpátmedencében elfoglalt centrális geostratégiai helyzetét és ebből adódóan térségünk biztonságának követelményeit is. Ugyanakkor nem hagy kétséget afelől sem, hogy a Magyar Köztársaság alapvető védelmi érdeke a már jelentkező nemze tközi biztonsági és védelmi szervezethez való teljes jogú csatlakozás. A honvédelmi alapelvek részletes vitáját elősegítendő, mindenekelőtt a tervezet alapkoncepciójának értelmezését tartom szükségesnek vázolni. Ennek kapcsán elsőként azt célszerű hangsúly ozni, hogy a honvédelmi alapelvek a biztonsági alapelvekre épülve, a Magyar Köztársaságot érhető, lehetséges veszélyeket feltárva, azok aktivizálódásának megelőzése és hatékony kezelése céljából rögzítik országunk védelmi, doktrinális nézeteit. Vagyis az a lapelvek, annak alapkoncepciójából kiindulva, tehát eredendően védelmi irányultságú és jellegű. A honvédelmi alapelveknek az ilyen védelmi elkötelezettségű kiinduló alapja, védelmi irányultságú fundamentuma határozza meg doktrinális nézetrendszerünk egészé nek, vagyis a tervezet mind a 35 pontjának jellegét és lényegét. Az alapelveknek ebből a védelmi meghatározottságából, vagyis országvédelmi szükségességből és elkötelezettségéből kiindulva kerülhettek csak rögzítésre a honvédelmi politika alapelvei és célj ai, majd azt követően ezen alapelvek és célok érvényre juttatását biztosító, honvédelmi politikánk stratégiája is. Az így kialakított honvédelmi politikai stratégia és annak védelmi követelményei pedig a legfőbb doktrinális biztosíték arra, hogy honvédelmi politikai koncepciónk érvényre jusson a honvédelmi rendszer, mindenekelőtt a fegyveres erők és a katonai védelem területén. Ilyen módon a honvédelmi alapelvek koncepciója egy reális biztonsági és védelmi helyzetelemzésen és arra épülő, a potenciális veszé lyek aktivizálásának megelőzésére és elhárítására vonatkozó, államvezetési, védelmi elveken és követelményeken alapul. Az alapelvek kiemelten fontos része a honvédelmi politika stratégiája, amely arra hivatott, hogy biztosítsa az államvezetés védelmi akara térvényesülését a honvédelem építésének és működésének gyakorlati szférájában. Az ilyen elgondolású honvédelmi alapelvek jól megfelelnek országvédelmi érdekeinknek, egyidejűleg szomszédaink védelmi igényeinek és az elfogadott vonatkozó nemzetközi normáknak is. Mindezek alapján úgy gondolom, nem túlzás, ha úgy fogalmazok, hogy a hat parlamenti párt, szakértőikkel kibővített fóruma által végső formában öntött honvédelmi alapelvek tervezet példaértékű és jól átgondolt védelmi nézet- és követelményrendszert jel ent a honvédelem gyakorlata számára. (18.10) Az első önálló, nemzeti alapokra épülő honvédelmi alapelveink fontos hozzájárulásként is minősíthetők térségünk instabilitásának felszámolása, a kölcsönös biztonságon alapuló térségi helyzet kialakításának munká lataihoz. Tisztelt elnök úr! Képviselőtársaim! A honvédelmi alapelvek tervezete jól átgondolt nézetrendszeréből most csak az alábbiakra szeretném a figyelmet ráirányítani: Először is a Magyar Köztársaságot érhető azon veszélyekre szeretném felhívni a figye lmet, melyek kezelése ma, sajnos, napirenden lévő feladat. Mint ismert, nem kívánatos velejárója a közép- és keleteurópai átalakulásoknak a potenciális veszélyek felszínre kerülése és aktivizálódása, a volt szövetségi államok nagyobbik részének fegyveres konfliktusokkal kísért megszűnése és mások. Nem véletlen, hogy az alapelvek a II. fejezet elején részletesen foglalkozik az újonnan felszínre került területi vitákkal párosuló etnikai, nemzeti, nemzetiségi ellentétekből adódó fegyveres konfliktusokkal, azo k megelőzésének és elhárításának szükségességével. A tervezet kilenc pontja nevesíti és egyértelművé is teszi azokat a katonai természetű, háborús küszöb alatti, nem állami szintű fegyveres erőszak formáit, amelyek megfelelő védelme, kezelése és