Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 5. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - Határozathozatal a statisztikáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitája - GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP)
1448 Köszönöm. Szólásra következik Gáspár Miklós a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Felszólaló: Dr. Gáspár Miklós (KDNP) GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlé s! A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója alapvetően pozitívan értékeli a Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat elkészültét. A törvényjavaslat érdeme, hogy az európai bevált gyakorlatnak megfelelően célul tűzi ki egy olyan köztestület l étrehozását, amely részben közhatalmi, részben pedig - az orvosok tekintetében - szakmai kontrollt gyakorló érdekképviseleti testület. A kamara közhatalmi és szakmai tevékenységében kiemelt feladatot képeznek a kamara etikai, illetőleg fegyelmi jogköre, a külföldi állampolgárságú orvosok magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos döntések, a képzési követelményrendszer meghatározásában, valamint a jogszabályalkotásban való közreműködés lehetősége, továbbá a kamara szakmai, tudományos, információs feladat ai. A kamara érdekképviseleti funkciója ugyancsak helyesen jelenik meg a törvényjavaslatban. E funkció lényege a klasszikus konzultatív funkciók gyakorlásában jelölhető meg. Ezek: az orvosi tevékenységre, illetve az orvostársadalomra vonatkozó kormányzati döntések előkészítésében, illetőleg az orvosok anyagi és szakmai helyzetét érintő alkufolyamatokban való részvétel; az erre vonatkozó jogszabályok megalkotásába történő bevonás; az ilyen döntések véleményezése; illetőleg a döntéselőkészítés folyamatában történő érdekartikuláció, érdekegyeztetés és érdekérvényesítés. A törvényjavaslat ezen alapvető pozitívumai mellett is le kell azonban szögeznünk, hogy mellőzhetetlennek és mielőbb megalkotandónak tartunk egy átfogó kamarai kerettörvényt. Csak egy ilyen át fogó kamarai kerettörvény teszi ugyanis lehetővé az egyes ágazati kamarákra vonatkozó jogi szabályozás kiérlelt, végleges formába öntését, mind a koncepció, mind pedig a részleteket illetően. Jelenleg ugyanis e kérdésben az orvostársadalom megosztott, és s zükség lenne arra, hogy az orvostársadalom mélyebben megismerje a kamarára vonatkozó lehetséges szabályozási elveket és irányokat, és egy belső szakmai vitában lehető konszenzussal érlelje ki a végleges megoldást. A törvényjavaslat egyik lényeges sarokpont ja - és ez széles körben vitatott , hogy vajon feltétlenül szükségese az orvosi diplomához kötött tevékenység gyakorlását szabályt erősítő kivételekkel - például elsősegélynyújtás esete - kötelező kamarai tagsághoz kötni. Vélményünk szerint - és ezt az e urópai országok ez irányú gyakorlata megerősíti - a kamara fogalmához kogensen hozzátartozik a kötelező tagság, enélkül ugyanis nem lehet kamaráról beszélni. Kötelező kamarai tagság előírása nélkül a kamara nem tudja az alapfeladatát és célját ellátni, vag yis nem képes az egész orvostársadalom önkormányzati, közhatalmi, szakmai és érdekképviseleti szerve lenni. A törvényjavaslattal kapcsolatban felmerülő másik lényeges és erősen vitatott kérdés, hogy egy ágazaton belül létezhete kamarai pluralizmus, vagyi s hogy azonos ágazaton belül lehetségese több, azonos feladatot és célt ellátó kamara. A kiérlelt nyugateurópai gyakorlat erre nemmel válaszol, tág tér és lehetőség nyílik viszont arra, hogy az ágazaton belül egyesületi formában különböző szövetségek, il letőleg szervezetek jöjjenek létre. De a kamara alapszabályától függően lehetőség lehet a kamarán belüli speciális érdek, illetve szellemiség szervezeti megjelenítésére is. A törvényjavaslatból sajnos hiányzik a kamara és az ágazaton belüli más szervezetek közötti viszonyra vonatkozó elképzelés. A törvényjavaslat ezenkívül több részletkérdésben is vitatható rendelkezéseket tartalmaz. Így például vitathatók a törvényjavaslat azon rendelkezései is, amelyek a kamarából történő kizárás eseteit szabályozzák. A p robléma nem a kötelező kizárás eseteinél, hanem a mérlegelési jogkör alapján történő kizárásról szóló rendelkezésben van. Ez ugyanis úgy szól, hogy kizárható a Magyar Orvosi Kamarából, aki kirívóan súlyos fegyelmi vétséget követ el. E megfogalmazás, vagyis valamely
