Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 30. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - Az Európa Tanács keretében elfogadott kiadatási és egyéb bűnügyi egyezmények országgyűlési megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár:
1415 Megállapítom, hogy az Országgyűlés 200 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta. A részletes vit át jövő heti ülésünkön bonyolítjuk le. Az Európa Tanács keretében elfogadott kiadatási és egyéb bűnügyi egyezmények országgyűlési megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron k övetkezik az Európa Tanács keretében elfogadott kiadatási és egyéb bűnügyi egyezmények országgyűlési megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános és részletes vitája, illetve a határozathozatal. Az előterjesztést 8249es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Módosító javaslatot nyújtott be Kiss György képviselő úr - Magyar Demokrata Fórum - 9598as számon. Megadom a szót dr. Kelemen András államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Kelemen András külügyminisztériumi államtitk ár, a napirendi pont előadója KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország számára azzal, hogy az Európa Tanács tagjává vált, megnyílt a lehetőség, hogy a Tanács által az elmú lt mintegy negyven év során létrehozott nemzetközi szerződésekhez csatlakozhasson. Hazánk a bűnüldözésben nemzetközi szinten is részt kíván venni, és minden segítséget meg kíván adni a bűnözés leküzdésében eljáró igazságügyi és más hatóságoknak arra, hogy ehhez megfelelő jogi eszközök álljanak rendelkezésükre. Az Európa Tanács tagországai között, épp az integráció irányába tett lépések miatt az ott élők mozgási lehetőségei igen tágak, tehát épp az egyesülési folyamat erősítheti bizonyos értelemben a bűnelkö vetés nemzetközi jellegét. A tagországok ezért már az Európa Tanács megalakulását követően arra az elhatározásra jutottak, hogy elsőbbséget kell biztosítaniuk a büntetőjog és a büntetőeljárás terén folytatandó együttműködésre. Az Európához való csatlakozás szempontjából fontos tehát Magyarország számára is, hogy minél előbb részesévé váljék az Európa Tanács keretében létrejött többoldalú bűnügyi tárgyú nemzetközi szerződéseknek, nevezetesen először is az 1957ben létrehozott kiadatási egyezménynek, valamint ennek 1975. és 1978. évi kiegészítő jegyzőkönyveinek, amelyek a bűnelkövetők kiadatásának feltételeit és a kiadási eljárást, továbbá a hazánkon való átszállításuk feltételeit szabályozzák. Másodikként a büntetőügyekben nyújtott jogsegélyről szóló 1959. év i egyezményről beszélnék, és az 1978ban ehhez csatlakozó kiegészítő jegyzőkönyvről, amely a büntetőügyekben nyújtott jogsegély feltételeit, a jogsegély nyújtásával kapcsolatos eljárási kérdéseket, valamint a külföldi hatóságoknál a büntetőeljárás megindít ása céljából történő feljelentés lehetőségeit szabályozza. A harmadik szerződés az elítéltek átadásáról 1983ban létrejött egyezmény, amely lehetővé teszi, hogy a szabadságvesztésre ítélt személy büntetésének végrehajtására hazájában kerüljön sor - amennyi ben ehhez ő maga is hozzájárul. A kiadatási egyezménynek 23, a bűnügyi jogsegélyről szóló egyezménynek 21, míg az elítéltek átadásáról szóló egyezménynek eddig 23 tagállama van. Magyarország csatlakozásával azt érheti el, hogy a bűnüldözés területén számos olyan állammal kerülünk szerződéses kapcsolatba, amelyekkel eddig - nemzetközi szerződés hiányában - nem tudtunk hathatósan együttműködni. Külön kiemelendő, hogy Európán kívüli országok közül a kiadatási és bűnügyi jogsegélyegyezménynek Izrael, míg az elí téltek átadásáról szóló egyezménynek az Amerikai Egyesült Államok és Kanada is tagja.
