Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 30. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ)
1370 törvénymódosításban, amelyiknek a lényege az lenne, hogy vagy 10%a a benn lévő vagyonnak, vagy 10 millió forint, vagy ha a közgyűlés hozzájárul, ennél sokkal kevesebb is kimehetne egy másik társaságba, és ezzel tulajdonképpen az eredeti társaság is megmaradna. Ehhez csatlakozhatnának a kívülállók is, ha óhajtanak. Ha valaki nem óhajt ehhez csatlakozni, akkor gondolkodunk azon - de még egyszer mondom, ez csak a Földművelésügyi Minisztérium pil lanatnyi elképzelése, gondolkodunk azon , hogy a cseh példát figyelembe véve egy kétéves moratóriummal, ötéves futamidő alatt kellene a termelőszövetkezeteket olyan helyzetbe hozni anyagilag, és közgazdasági eszközökkel is rásegíteni erre, hogy kifizethes sék azt, aki minden körülmények között készpénzben akarja a pénzét megkapni. Tehát a válaszomnak a lényege az, hogy a kérdést valamilyen módon meg kell oldani. De úgy akarjuk lehetőség szerint megoldani, hogy azoknak, akik a boldogulásukat a jövőben a term előszövetkezetben képzelik el, ne jelentsen ez olyan aránytalan terhet, ami esetleg a teljes ellehetetlenülésükhöz vezet. Kérem, hogy szíveskedjék a válaszomat így elfogadni. Köszönöm. (Szórványos taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm miniszter úr válaszát. Dr. Lotz Károly, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője kérdést kíván feltenni a külügyminiszterhez A külképviseleti tevékenység egyes kérdőjelei címmel. Átadom a szót Lotz Károly képviselőtársunknak. Kérdés: Dr. Lotz Károly (SZDSZ) - a külügyminis zterhez - A külképviseleti tevékenység egyes kérdőjelei tárgyában LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ) Tisztelt Államtitkár Úr! Európa tanácsi munkám kapcsán az utóbbi két évben számos külképviseletünk vezetőjénél és munkatársainál tájékozódtam tevékenységükről, első sorban annak külgazdasági, kereskedelmi vetületét illetően. Ezekből a beszélgetésekből az a határozott benyomásom alakult ki, hogy a magyar exporttörekvések, külgazdasági kooperációk előkészítése, közvetítése gyakran nem kapja meg a külképviseleteken azt a személyi, szervezeti, infrastrukturális vagy irányítási hátteret, amely ebben a gyökeresen új, arányaiban a gazdasági tevékenység felé elmozdult helyzetben elengedhetetlen. Természetesen az is igaz, hogy napjainkban a közvetlen külképviseleti közvetítést nem igénylő vállalati kapcsolatok is jelentősen megnövekedtek. Ugyanakkor erősen érzékelhető a termékek sokféleségét képviselő, hagyományos, nagy külkereskedelmi vállalatok megszűnése, a külkereskedelem elaprózódása, a kisvállalkozások kapcsolatkeresése, a melynél a helyi ismeretek és az állandó külkereskedelmi jelenlét előnyei közismerten pótolhatatlanok. (14.20) Mindezek alapján kérdezem a miniszter urat: szándékozike a Külügyminisztérium a külképviseletek gazdasági, kereskedelmi, befektetéselőkészítési munkáját megerősíteni, feltételeit javítani, esetleg átszervezéssel, súlypontáthelyezéssel, szelekcióval vagy egyéb módon? Második kérdésem: elhatározotte vagy terveze a kormányzat érdemi szervezeti módosítást, feladatátcsoportosítást az érintett miniszt ériumok, főhatóságok között a külügyi külkereskedelmi, befektetésösztönzési és hasonló tevékenységek egységes, az eddiginél hatékonyabb irányítása érdekében. A harmadik kérdésem, hogy ilyen szándék esetén - amennyiben ez létezik - melyek az átszervezés főb b irányai. Végül egy megjegyzést szeretnék tenni, amely nem szerepelt az írásos kérdésemben, mivel néhányan megkerestek az illetékes minisztériumok részéről az elmúlt napokban, hogy miért is tettem fel ezt a kérdést.
