Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 30. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KATONA BÉLA, DR. (MSZP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÉCS IMRE (SZDSZ)
1362 Az ellenzék az első körben r endkívül határozottan és világosan kritizálta az alapelveket, és ezt követően a tárca példamutató gyorsasággal és bölcsességgel még másnap hatpárti egyeztetést hívott össze, és utána ez a hatpárti grémium valódi konzíliummá alakult át, és félretéve minden presztízsszempontot, félretéve minden szűkebben értelmezett pártszempontot, valóban a témára koncentrálva, létrehozta a honvédelmi alapelvek mellékletét, amely, ha mereven néztük volna a dolgokat, akkor talán sohasem születhetett volna meg. Hiszen a Parlam ent rendjében nehezen kezelhető, hosszú szövegről volt szó, amely hosszú szövegen azonban az ország honvédelmének és a honvédelem törvényeinek kell és kellett alapulnia. A határozati javaslat két részből áll: áll egy határozati részből, amely megfelel a tö rvényalkotási törvénynek és a Parlament gyakorlatának; és áll az alapelveket lényegében tartalmazó mellékletből. Ennek a mellékletnek az átdolgozása feltétlenül szükséges volt, hiszen eleget kellett tenni a logikus egymásra épülés elvének, vagyis annak, ho gy az ország biztonságpolitikai alapelveire kell a honvédelem alapelveinek épülnie, és a honvédelem alapelveire kell a honvédelemmel kapcsolatos törvényeknek épülniük, azokból kell premisszájukat nyerniük. Szempont volt az átdolgozás előtt az is, hogy mind en felesleges részt kiirtsunk a szövegből, amely nem szorosan az alapelvekhez tartozik és amely esetleg időmúlttá tehetné az alapelveket. El akartuk kerülni azt, hogy évente a változó világ körülményeihez és a biztonságpolitikai értékelésekhez igazodva új és új honvédelmi alapelveket hozzunk létre. Az volt a Parlamentbe megválasztott valamennyi párt delegációjának egyértelmű célja és szándéka, hogy több cikluson keresztül, hosszabb ideig, az ezredfordulóig, sőt azon is túlnyúló, világos alapelveket szögezzü nk le, és világos üzenetet küldjünk egyrészt saját magunknak, saját népünknek, a honvédség személyi állományának, de környezetünknek, KözépEurópa népeinek, szomszédainknak is. Ezzel a szemmel, igen kritikusan vizsgálva átdolgoztuk az anyagot, két alapanya got véve figyelembe: az eredetileg beterjesztett és a minisztérium által elkészített anyagot, továbbá a Szabad Demokraták Szövetsége szakértői stábja által fölajánlott munkaanyagot. És így a hatpárti tárgyalódelegációk szakértőinek segítségével - mondom, m inden presztízsszempontot félretéve - sikerült megalkotni azt a mellékletet, amit hat képviselő aláírásával a hat párt terjesztett be, és lényegében kisebbnagyobb kompromisszumokat alkotva elfogadható valamennyiünk számára. Én természetesen csak a Szabad Demokraták Szövetsége nevében nyilatkozhatom. Több kritikus kérdés volt. Ezek közül a legjelentősebb a hadsereg nagyságának a kérdése, a másik a határőrség elhelyezése alkotmányos rendünkben és a fegyveres erők rendjében. A létszám kérdésében már többen ny ilatkoztak, én nem kívánom ezt bővíteni. Az lett a kompromisszum - és azt hiszem, ezt bölcsnek kell tartani , hogy kizárólag a korlátokat szabtuk meg az alapelvekben. A felső korlátot a nemzetközi szerződések szabják meg, az alsó korlátot pedig az ország gazdasági lehetősége. És ezzel tulajdonképpen utaltunk arra, hogy a költségvetési törvénynek, a Parlamentnek évente áll jogában az, hogy ezt a kérdést behatóan rendezze. A határőrség kérdésében elfogadtuk a tárca azon javaslatát, hogy ne szabályozzák a hon védelem alapelvei ezt, hiszen hosszú távra szóló megoldásról van szó, és a beterjesztett, illetve tárgyalás előtt álló honvédelmi törvényben történjen meg ennek a rendezése. Az alapelvek rendkívül fontos megállapításokat igen tömören tartalmaznak, és siker ült ezt oly módon megfogalmazni, hogy a honvédség és a honvédelemmel foglalkozó szakemberek számára, valamint az ország lakossága számára egyértelmű, világos útmutatást adjon. Már a bekezdő mondat is erre utal, hogy "A honvédelmi politika kifejezi az orszá g védelmére irányuló közakaratot, és meghatározza az állam ez irányú tevékenységét." Fontos megállapítások sorjáznak itt, például az, hogy "Magyarország figyelembe veszi szomszédainak jogos biztonsági igényeit." Az is, amit már Keleti György képviselőtársu nk idézett, hogy "A Magyar Köztársaság a honvédelmet pártérdekek felett álló, nemzeti ügynek tekinti." És abban egyetértek Keleti György képviselőtársammal, hogy annyira fontos az 5. pontban foglalt megállapítása, hogy "Az ország fegyveres erői nem rendelk eznek és a jövőben sem rendelkezhetnek tömegpusztító fegyverekkel", hogy célszerű volna
