Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 30. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KATONA BÉLA, DR. (MSZP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÉCS IMRE (SZDSZ)
1363 meggondolni ennek az Alkotmányunkba való illesztését, oda való foglalását, hiszen ennek az alapvető fontosságán kívül rendkívül erős deklaratív üzenete is van, és így a z Alkotmányba illik, mint ahogy például a japán alkotmány is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Egyetlenegy kérdés volt az utolsó pillanatig, amelyben a mi delegációnk kifogást emelt, és végül, belátva azt, hogy sokkal nagyobb érdek, hogy mindnyájunk álta l elfogadott és jó szívvel közösen ajánlható alapelveket tejesszünk be önök elé, semmint hogy a mi ízlésünknek és politikai stílusunknak nem megfelelő fogalmazás benne maradjon. Ez a vitatott 11. pont, amelyikben a kockázati tényezők fölsorolása során mege mlíti az alapelvek azt, hogy "Ha térségünkben olyan politikai erők jutnának hatalomra, amelyek országunkkal való ellentéteiket a politikai és diplomáciai út helyett nyomásgyakorlással, létfontosságú gazdasági érdekeink veszélyeztetésével, fenyegetéssel vag y katonai akcióval próbálnák megoldani…", akkor ez kockázati tényezőt jelenthet. Két feltételes mód is sorjázik itt egymás után. Mégis úgy gondoltuk, hogy KözépEurópa légköre és békés fejlődése szempontjából egy ilyen prognosztizálás nem túl szerencsés, t ehát egy általánosabb fogalmazást tartottunk volna helyesnek. (12.40) Mégis, miért hozom ezt most elő, holott aláírtuk és elfogadtuk. Azért, mert itt az ország nyilvánossága előtt és a tömegkommunikáció nyilvánossága előtt szeretném megvilágítani azt, hogy mi nem kívánjuk és nem is akarjuk feltételezni azt, hogy nem demokratikus vagy ilyen erők jutnának uralomra bármelyik szomszédunknál, mint amilyenről a 11. pontban szó van. De azért figyelembe kell vennünk azt, hogy a honvédelem során olyan veszélyekre is fel kell készülni, amelyek, hála istennek, valószínűleg soha nem következnek be. Tehát a legrosszabb esetre való méretezés, a worth case méretezés - ami a mérnöki gyakorlatban is ismeretes - esetével állunk itt szemben, és senkit nem kívánunk olyan gondol atokra ragadtatni, amelyek eltérnének ettől a világos szemponttól. Tehát jó szívvel tudjuk ajánlani a mellékletet elfogadásra, mint ahogy ezt a 9441es szám alatt be is terjesztettük. Ugyanakkor a határozat első részére, a határozati részére vonatkozóan tö bb módosító javaslatot is beterjesztettünk. Ezek a módosító javaslatok részben pontosítják, részben kiegészítik az eredeti szöveget. Az első módosító javaslat, amire vonatkozóan konszenzus is született az egyeztetés során, hogy rövidítsük az országgyűlési határozatnak a címét, és kizárólag A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelvei legyen a cím, és hagyjuk el a főbb feladatairól való megemlékezést. Erre vonatkozóan egyezségre jutottunk, ez Bejczy Sándor képviselőtársunknak volt a gondolata, és mi tökélete sen egyetértettünk ezzel. Ugyanakkor javasoltuk azt is, hogy a preambulum második francia bekezdését hagyjuk el, amelyben azt írta a törvény beterjesztője: tekintettel arra, hogy Magyarország függetlenségének teljes visszanyerése elengedhetetlenné teszi az ország védelmének önálló, nemzeti alapokon történő megszervezését, hagyjuk el. Az Alapelvek mellékletében pontosan, részletesen és feszesen szóltunk erről, így ennek a kiemelése nem szükséges, továbbá éppen a határozati javaslat időállóságának érdekében e z nem is volna célszerű. A bizottsági vitán a tárca képviselői támogatták valamennyi javaslatunkat, de ezt is. Szükségesnek láttuk a Biztonságpolitikai Alapelvekre való hivatkozást, hiszen a beterjesztés óta - hála istennek - megszülettek a Biztonságpoliti kai Alapelvek, illetve megszületett a határozati javaslat a Biztonságpolitikai Alapelvekről, és szükségesnek látjuk azt, hogy ez explicit formában is bekerüljön a preambulumba, a harmadik francia bekezdés helyébe. Pontosításra szorult - éppen az egyeztető munka során kialakult közszellemnek megfelelően , hogy a Kormány felhatalmazására vonatkozóan pontosabban és feszesebben határozzuk meg a 2. pontot, amely így szól: a Kormány a fegyveres erők működésének irányítása során az Alapelvek következetes megtartá sával köteles eljárni, és az Alkotmányban, valamint a törvényben
