Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 17. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (8989-es szám) részletes vitája - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A bányászatról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TÓTH SÁNDOR (KDNP)
1321 A gazdasági bizottság majdnem konszenzussal , 17 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett döntött ez utóbbi, igazságosabb, flexibilisebb és a járadék fogalmának egyáltalán megfelelő megoldás mellett. A negyedik nagyobb vitapont az volt, hogy a különféle szénhidrogéncsővezetékek létesítésének és üzem eltetésének kérdésköre a törvényjavaslat szellemének megfelelően a bányatörvény részét képezzee. A bizottság 11 tagja gondolta úgy, hogy ezen csővezetékek ügye a bányatörvényben kell, hogy szabályozást nyerjen, míg ezzel ellentétes véleményen ketten marad tak. Tartózkodás nem volt. Jelentős vitákat váltott ki a Központi Földtani Hivatal további sorsának kérdése. A törvényjavaslat, miközben a KFH megszüntetéséről rendelkezne, feladatai csak egy részének továbbvitelével bízná meg a Magyar Bányászati Hivatalt. Ezt pótlandó, egyes módosító indítványok geológiai, illetve földtani szolgálat felállítására tettek javaslatot, míg mások - pontosabban még egy más módosító indítvány - alapítványi formában működő szakszolgálat létrehozását javasolták. A Kormány láthatóan inkább ez utóbbival szimpatizált, s ugyanígy a gazdasági bizottság is, mely 9 szavazattal, 2 ellenszavazattal s 3 tartózkodással szintén az alapítványi megoldás mellett volt. Ez a kérdés azonban - hozzá kell tegyem - még nem zárult le vé glegesen, tekintettel arra, hogy újabb és újabb módosító indítványok kerültek benyújtásra, melyek mindegyike valamiképpen a geológiai szolgálat felállítását szorgalmazta. Az utóbbi napokban tárgyalások folytak az illetékes minisztériumok tisztségviselői és szakemberei között, vagyis a Környezetvédelmi Minisztérium és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szakemberei között, s ezen egyeztető tárgyalások végeredménye nagyban befolyásolhatja majd azt, hogy a gazdasági bizottság revideáljae az előbb ismertetet t álláspontját. Ez azonban az elkövetkezendő napok eseménye lesz, így nem tudom megelőlegezni a bizottság ezen kérdéskörben hozott végleges állásfoglalását. Csaknem egyhangúlag, egyetlen ellenszavazattal támogatta a bizottság azt a módosítási elvet, hogy a bányászok erkölcsi és anyagi elismeréséről valamiként törvényi szinten kell rendelkezni, mégha ez nem ez a törvény lesz is. Felmerült az az elképzelés, hogy a gazdasági bizottság esetleg kompetencia hiányában ne foglalkozzon a környezetvédelmi jellegű és indíttatású módosító indítványokkal. Ezt a bizottság konszenzussal utasította el, tekintettel arra a tényre, hogy a környezetvédelem ügye egyformán fontos mindenkinek, így abban mindenki kompetensnek s egyúttal felelősnek is kell, hogy tartsa magát. Végül utoljára, de nem utolsósorban merült fel az a kérdéskör, hogy a Kormány által pótlólagosan a bányatörvénybe beépíteni javasolt, ún. kőolajpótKÜTEFA intézménye kezelhetőe egyáltalán ezen törvény keretei közt, vagy azt innen kivéve más helyre, más törvény be, például a költségvetésbe kelle áttelepíteni. Bár a bizottság ezen döntést először elnapolta, később úgy döntött, hogy ez a kérdés a bányatörvényben is meg kell, hogy jelenjen, de a javasolthoz képest módosított, pontosított, egyértelműsítettebb formáb an. A gazdasági bizottság ezen elvi döntéseiből kiindulva hozta meg határozatait a közel, sőt több mint 300 módosító javaslatot illetően, melyek részleteiről a frakciók szónokai, felszólalói bizonyára még szólni fognak. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dorn bach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Tóth Sándor képviselő úr a Kereszténydemokrata Néppárttól. Felszólaló: Tóth Sándor (KDNP) TÓTH SÁNDOR (KDNP)
