Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 17. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (8989-es szám) részletes vitája - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A bányászatról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1322 Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azzal folytatnám, amivel Szalay Gábor képviselőtársam kezdte, csak én e gy Radnótiidézetet mondanék, alátámasztandó, hogy együttérzek vele, "…ami volt, annak más távlatot ád a halál már". Félek, hogy egyelőre erről van szó, de ha megvan ez a törvény - vagy meglesz ez a törvény , akkor legalább annyi reménységünk legyen, hogy valami történni is fog. A módosító javaslataimat, amelyet jórészt Pál József képviselőtársammal és Juhász Péterrel hárman adtunk be, ennek egy részét visszavontuk. Állva maradt egy olyan - számunkra is a frakció támogatását kértem a szavazásnál , amely a Kereszténydemokrata Néppártnak egy alapvető gazdasági koncepciójához tartozik. (19.20) Ez pedig a 13. § (1) bekezdésére vonatkozik: a koncessziós szerződést aláírónak belföldi székhelyű gazdasági társaságot kell alapítania, amely nem lehet 100%ban külföl di tulajdonban. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy mi, magyarok, külföldön nemigen tudunk koncessziót vásárolni ásványi nyersanyag kitermelésére - egyrészt, mert egyelőre nincs ehhez anyagi alapunk, másrészt pedig el kell mondanom: elmaradott országban egyedül tő két befektetni nem tanácsos , így nem érint bennünket kínosan, hogy külföldi törvények hasonlóan intézkednek. Ehhez nem kaptuk meg - mint említettem - a támogatást egyetlen bizottság részéről sem, én viszont, híven a koncepciónkhoz, a frakció részéről kér tem ebben támogatást. Vannak olyan módosító javaslataink, amelyek valóban a környezetvédelemre vonatkoznak elsősorban, és a környezetvédelmi bizottság támogatását kaptuk meg. Így nagyon indokoltnak tartjuk a 26. § (8) bekezdésének kiegészítését azzal, hogy a bányatelek csökkentését, módosítását, megszüntetését a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium vagy az érintett önkormányzat is kezdeményezheti. Célszerűnek érezzük, hiszen a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium vagy az érinte tt önkormányzat mint az érintett terület jó ismerője is, kezdeményezze a bányatelek felülvizsgálását. A 27. § (2) bekezdésére vonatkozóan itt a műszaki tervnek, üzemi tervnek a kérdése kerül szóba. Szintén egy kiegészítést kérnénk, mert véleményünk szerint műszakiüzemi terv csak akkor lehet teljes értékű, ha figyelemmel van a távlati művelési, újrahasznosítási, illetve rekultivációs tervekre. A 27. § (5) bekezdését azért vetettük fel módosító javaslatunkban, mert itt egy inkonzekvens fogalmazást érzünk. A 42. § 1. cikkelyének bekezdése ugyanis a kitermelés befejezésekor a bányabezárásra stb. kidolgozott üzemi tervre vonatkozóan visszautal egy 27. § (5) bekezdésre - hivatkozik rá, anélkül, hogy a törvényjavaslatban ez a bekezdés szerepelne. Ezért szeretnénk, hogyha ez, így megfogalmazva, ahogy mi az (5) bekezdéssel javasolnók kiegészíteni a 27. §t, bekerülne végül is a törvénybe. És végül: a 37. § (2) bekezdésére vonatkozó kiegészítésül csak annyit, hogy itt egy felsorolással élnénk, amikor a bányakárról van szó. Mit minősítenénk még felsorolandó bányakárnak? A tájban okozott rongálást, a táj értékét csökkentő valamennyi műveletet, valamint a meddőhányót és az ilyen jellegű kárt elsősorban tájrendezéssel kell kompenzálni. Ez szerepel kiegészítésként, és úgy é rezzük, hogy ez mint normaszöveg is fontos a tájvédelem szempontjából. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogatásukról biztosítsanak a szavazásnál. Köszönöm. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Pál László képviselő úr a Magyar Szocialista Pá rttól. Felszólaló: Pál László (MSZP) PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm szépen, Elnök Úr! A részletes vitában négy kérdéshez szeretnék hozzászólni - nem ígérem meg, hogy túlzottan rövid leszek, mert úgy érzem, legalább két olyan kérdés van, amely nagyobb figyelme t érdemel, esetleg három.