Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 17. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9418-as szám) általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÉSZÁROS BÉLA (SZDSZ)
1307 tovább törvények , melyek igazából teljessé tehették volna a képet és nem szülték volna ezeket a problémákat. Nem akarom a Kormány szerepét e tekintetben felróni, de mindenképpen meg kell említenem azt, hogy rendkívül komoly probléma volt - és enne k hiányát most érezzük igazából , hogy a Parlamentben nem működött egy mezőgazdasági bizottság, mely szükségszerűen egy teljesen más aspektusból közelítette volna meg azokat a kérdéseket, melyeket - és itt az ökonómiai dolgokról van szó - a Parlament körn yezetvédelmi bizottsága tárgyalt jó szándékkal, kellő hozzáállással. De meg kell mondjam, minthogy ennek a bizottságnak magam is tagja voltam sokszor olyan természetvédelmi érdekeket képviselve, amely érdekek önmagukban elfogadhatók, csak nem voltak tekint ettel arra a politikai átmenetre, amelyben a tulajdonváltás egy meghatározó szakasz volt. Nem akarom szubjektív környezetbe helyezni ennek a kérdésnek a fontosságát és ezeket a problémákat, mégis engedjék meg, hogy választókerületem, megyém, a NyugatDunán túl példáit említsem meg akkor, amikor rendkívül fontosnak tartom, hogy ezt a kérdést kitárgyaljuk. E tekintetben hálával tartozom Kánya Gábornak is és a mezőgazdasági bizottság azon tagjainak is, akik ezt a kérdést - azzal, hogy a II. törvényből a 19. § k ikerült - a Ház elé hozták. Nemcsak én, más képviselőtársaim nem egyszer, többször a természetvédelem és a Földművelésügyi Hivatal felé, a Környezetvédelmi Minisztérium és a Földművelésügyi Hivatal felé is jeleztük, hogy ezt a kérdést jó lenne akár parlame ntáris szinten megtárgyalni, mert az ország nagyon sok régiójában - azokon a területeken, ahol sok a védett természeti terület - patthelyzet alakult ki. Csak közbevetőleg jegyezném meg azt, hogy miközben üdvözlöm a Környezetvédelmi Minisztérium jelen lévő miniszterét, értetlenségemnek adok hangot, hogy a földművelésügyi tárca sem államtitkári, se miniszteri szinten e nagyon fontos kérdés tárgyalásakor nem képviselteti magát a Parlamentben. Tehát mik azok a problémák, amelyek miatt mindenképpen egyezségre ke ll jutnunk? Ígérem, elnök úr, nem leszek túl hosszú. Az egyik - és ez nem konkrétan a környezetvédelmi bizottság módosító javaslatához illik, de mégis itt kell elmondanom , hogy a kárpótlással kapcsolatban is kialakult egy olyan helyzet, amely megoldhatat lannak tűnik. Vannak fokozottan védett területek, főként erdőterületek, ahol úgy tűnik, hogy nincs megoldás. Szeretném elmondani azt, hogy az 1970es évek közepe táján a magyar természetvédelem - amely az akkori felépítésében és létszámában nem bizonyult t úlságosan erősnek - alakította ki azokat a fokozottan védett területeket, amelyeknek a kialakítása térképen íróasztal mellett történt és igazán nem megfontoltan és átgondoltan. Azt gondolom - és meggyőződtem a Természetvédelmi Hivatal és a környezetvédelmi tárca jó szándékáról e tekintetben , hogy a fokozottan védett területek felülvizsgálata mielőbb szükségeltetik, addig azt hiszem, ebben a tekintetben nincs továbblépési esély. Ráadásul van a választókerületemben nemzetiség lakta vidék, ahol annak idején a Rákosiérában ki tudja, miért, a nemzetiségeknek meghagyták magántulajdonban az erdeiket, főként az erdeiket. Viszont voltak olyan nemzetiségiek, akiket kitelepítettek, börtönben voltak, nem tudtak élni azzal a lehetőséggel, hogy kezükbe adják a tulajdon i lapot, miszerint továbbra is ott van a magánerdő tulajdonukban. Ezek az emberek azzal a lehetőséggel élve, hogy a rendszerváltás után a tulajdonátalakítás őket is érinti, érintheti, nem tudnak élni azzal a jogukkal, mert a védett természeti területen ugy an rengeteg a magánerdő - az említett okok miatt, hogy az 50es években meghagyták sokaknak, ők viszont nem tudják érvényesíteni az igényeiket, mert védett természeti terület, fokozottan védett erdő. Meggyőződésem, hogy ezt a kérdést kezelni kell. Az is me ggyőződésem, hogy amennyiben a környezetvédelmi tárca és a Természetvédelmi Hivatal - a jó szándékot a miniszter úr és a hivatal vezetője is kinyilvánította - közösen megtárgyalva tovább tud lépni, akkor ez a 19. § - amit a magyar