Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 17. napja - Határozathozatal a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (5338-as szám) részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (8989-es szám) részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Vöröskeresztről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - FÁKLYA CSABA, DR. a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1291 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez a mindössze 7 paragrafusból álló törvénytervezet talán nem tűnik jelentősnek és egyesek akár mellékesnek is vélhetik a nagy horderejű, fontos reformlépések mellett. Szeretné k emlékeztetni arra, hogy a környező országokban milyen a helyzet, hogy milyen gazdasági, politikai feszültségek, tömeges emberi tragédiák találhatók ott. De ha az országunkon belüli viszonyokat nézik, akkor is szembeötlő az igény egy jól szervezett, aktív humanitárius szervezet működésére. Gondoljunk csak a hazánkban lévő menekültekre, legutóbb a véradásban felmerült problémákra, vagy akár a fogyatékosok, illetőleg külországi magyar ajkú gyermekek üdültetésére. Szem előtt kell tartanunk, hogy a Vöröskeresz t az egyetlen olyan humanitárius szervezet, amelyet általánosan elismernek szerte a világon, akár katonai konfliktus, akár temészeti vagy technikai katasztrófa, akár társadalmi nyugtalanság esetén. Egyedi volta könnyen látható emblémájában, melynek használ atát a törvények nemzetközileg is védik. Nincs még embléma a világon, amelyet ilyen könnyen felismernének a társadalom minden szintjén élő emberek. Emberek milliói számára a vöröskereszt emblémája gyakorta a védelem és a segítség egyetlen reménysugarát jel enti. A Vöröskeresztnek ezt az egyedi helyzetét számos országban különleges státus erősíti meg, melyet vagy az alapszabályában, vagy más jogi dokumentumban fogalmaznak meg. Véleményünk szerint helyes és fontos lett volna, hogy a különleges státus a mi törv ényünkbe is bekerüljön. Hiszen ennek a jelentősége éppen olyan különleges helyzetekben növekedik meg, amikor a törvényesség gyakran fellazul, és a különleges státus a törvénysértésekkel szemben bizonyos védettséget jelenthet. Sajnos, a bizottság többségi t ámogatását ez a javaslatunk nem tudta megszerezni. A Vöröskereszt mozgalom az egyetlen világméretű szövetségi hálózattal rendelkező humanitárius szervezet. A legtöbb sürgősségi helyzetben más segélyszervezetek - beleértve az ENSZet is - a vöröskeresztes s truktúrákon keresztül dolgoznak. Akcióik hét alapelven nyugszanak, miáltal a Vöröskereszt helyzete konfliktusokban és szélesebb körű szociális szolgáltatás nyújtásában egyedi. (16.40) Ezek az alapelvek: az emberiesség, a pártatlanság, a semlegesség, a függ etlenség, az önkéntesség, az egység, az egyetemesség. Tevékenységben hazánkban csak felsorolásszerűen: életvédelmi szolgálat, ifjúsági szolgálat, szociális szolgálat, véradásszervezés, menekültügy, nemzetközi segélyezés, keresőszolgálat stb. A bizottsági v ita során a nemzetközi vöröskeresztes szervezet vezetőivel találkoztunk, s megkaptuk a véleményüket a vöröskeresztes törvényünkkel kapcsolatban. Javaslataik elsősorban arra vonatkoznak, hogy a vöröskeresztes alapelvek jelenjenek meg pozitívan megfogalmazot t formában a törvénytervezetben. Ezt felhasználva módosító indítványinkkal megpróbáltuk bedolgozni a törvénybe a javaslatokat. Tekintettel a sokféle szempontra, csak megemlítem, hogy a még meg nem hozott törvények, például a nonprofit törvény hiánya eleve bizonyos korlátokat jelent. Áttekintve a törvényjavaslatot, feltétlen pozitívumként ismerjük el, hogy az alapszabály nincs bedolgozva a törvénybe, hanem megmarad a Magyar Vöröskereszt joga ahhoz, hogy azt a saját hatáskörében alkossa meg. Ezt csak azért em lítem meg, mert más törvények során ilyen fogyatékosság mutatkozik. A Kormány és a Vöröskereszt viszonyát érdemesebb lett volna kicsit jobban részletezni. Például a költségvetési támogatást valamilyen fix ponthoz viszonyítani. Gondolok itt arra, hogy akár a költségvetés bizonyos százalékában, vagy a Vöröskereszt költségvetésének bizonyos százalékában meghatározni. Csak mementóként említem meg, hogy még 1991ben is a Kormány nem tartotta szükségesnek a Vöröskeresztet a költségvetésből nevesítetten támogatni, hanem ezt rábízta a társadalmi szervezetek
