Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 17. napja - Napirend előtt - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1276 Legyen szabad azonban mind Torgyán Józsefnek, mind Király Zoltánnak más és más megfogalmazású, de rokon irányultsága folytán (Derültség a jobb oldalon.) a figyelmét a következőkre felhívni: A Ház elnöke a házbizottság, tehát a Ház valamennyi pártját és frakcióját képviselő testület e kérdés beni tárgyalásainak lezárásakor tudomására hozta, hogy még aznap, tehát csütörtökön, anélkül, hogy közben a belügyminiszterrel értekezett vagy értekezhetett volna, tehát Torgyán József figyelmét felhívom: nem belügyminiszteri intencióra, hanem a Ház elnöké nek mérlegelése és döntése alapján, amelyet azon nyomban a házbizottsággal közölt, ennek nyomán az ülés során jelzést adott a Legfőbb Ügyészség vezetőjének, kérve, hogy álljon rendelkezésre, hogy elébe egy fontos okmányt tárjon. (15.30) Ez meg is történt, közvetlenül a házbizottság ülése után. Miért tette ezt a Ház elnöke? Nem azért, mert nincs tisztában a hatalmi ágak megoszlásával, hanem amiatt tette, mert a házbizottság határozata értelmében ma délután kell az előterjesztést megtennie. Az előterjesztett anyagban azonban olyan súlyos vádak fogalmazódtak meg, hogy a házbizottságban kifejtett vagy adott jelzés szerint a Ház elnöke úgy tekintette, hogy ez ügyben nem várhat csütörtök délutántól hétfő délutánig, hanem el kell hárítania az időmúlásból, az esetle ges nyomozás megindítása szempontjából fontos veszteséges időnek a következményeit. Ezért úgy járt el, hogy egyfelől az anyagot nyomban eljuttatta a nyomozó hatóságok vezetőihez, másfelől megtette a szükséges lépéseket, hogy ma az Országgyűlés annak rendje és módja szerint döntést hozzon. Ami a belügyminiszter úr felszólalási szándékát illeti, az közvetlenül most az ülés előtt, telefonon hangzott el, és nem az indítványra vonatkozott, hanem azokra a sajtóban és egyéb médiumokban elhangzottakra - én most egy telefonbeszélgetésről szólok , amelyek kapcsán a belügyminiszter úr jelzést adott, hogy ő szólni kíván. Az Országgyűlés elnöke, miután ezzel a felszólalással a kötelességszerű előterjesztéssel kapcsolatban semmiféle mulasztást nem követ el, viszont a Ház szabályoknak és más törvényes előírásoknak megfelelően köteles biztosítani a Kormány felelős tagjának a felszólalási lehetőséget, adta meg a szót Boross Péternek. (Taps a jobb oldalon.) Ennyit röviden a történtekről. Engedjék meg, hogy ügyrendi kérdésben e bben az ügyben a magamra háruló kötelességemnek úgy gondolom, eleget tettem. Jelezni szeretném, miután Torgyán József ismét megnyomta a gombot, hogy Torgyán József természetesen élni fog a képviselői önálló indítvány előterjesztésével kapcsolatos minden jo gával. Érintettként felszólalni kíván Isépy Tamás igazságügyi államtitkár úr. Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyű lés! Csak egészen röviden, miután jogászként, ügyvédként és képviselőként a hatalmi ágak megosztásáról hangzott el néhány mondat. Ebben a vonatkozásban teljes mértékben egyetértek a felszólaló képviselő úrral: a hatalmi ágak Magyarországon megosztottak. Az Országgyűlés ebben a vonatkozásban a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti, de nem bűnüldöző szerve. (Taps a jobb oldalon.) Miután a házbizottság megállapította, hogy a képviselői önálló indítványban foglaltak végeredményben bűncsel ekmény elkövetésére utaltak, nem tehetett mást, mint - a képviselői önálló indítvány felett nyilván szavazni fog a Ház , hogy elküldte, a hatalmi ágak megoszlása eredményeként a bűnüldözésre hivatott szervekhez, tehát az ügyészséghez. Ezt követően majd a bíróság fog ebben dönteni, mert tényfeltárást valóban végezhet az Országgyűlés állandó bizottsága, de bűncselekménynek a fennforgását, vagy pedig bűnüldözésre alkalmas tevékenységnek az elkövetését nyilvánvalóan nem állapíthatja meg. Ez független az ország gyűlési képviselői önálló
