Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 17. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - KIRÁLY ZOLTÁN (független) - ELNÖK (Szabad György):
1275 (Zaj.) hát az én meglátásom szerint nincs abban a helyzetben, hogy egy olyan vizsgálatot lefolytasson, amelyet az előterjesztés tartalmaz. Tehát egész egyszerűen a jogállamiság k érdése merül fel itt: vane Magyarországon jogállamiság vagy nincs? Ha van, akkor nem merülhet fel a kérdés, hogyha a belügyminiszter úrra négy volt rendőrtisztje igen súlyos tényállításokat tesz, és ugyanilyen tényállításokat tesz az országos rendőrfőkapi tányra, a budapesti rendőrfőkapitányra és helyettesére, akkor ezeket a tényeket ki kell vizsgálni. De aki egy csöppet ismeri a tényleges jogrendet, az igazolhatja azt az állításomat, hogy bár a törvény szerkezetében az ügyészség elviekben valóban ellenőrző szerepet tölt be a rendőrség felett, de gyakorlatban ez fordítva van. Gyakorlatban a rendőrség már rég, évtizedek óta eluralkodott az ügyészség felett, és ez rányomta az egész igazságszolgáltatási struktúrára a bélyegét. Ezért tehát lényegében a belügymin iszter úr nem tesz mást, és rendkívül szomorú vagyok, hogy a Házelnök úr, mielőtt az Országgyűlés döntést hozott volna, már szinte alájátszott a belügyminiszter úr ezen elképzelésének (Zaj.) hogy áttette az iratokat a legfőbb ügyészhez tényfeltáró vizsgála t végett. Kérem, én tiltakozom ez ellen, erre a tényfeltárásra egyedül és kizárólag a Magyar Köztársaság Országgyűlése jogosult. Tisztelettel kérem, szíveskedjék a Házat abban a rangjában megerősíteni, mely rangot a választóitól nyert, és eszerint minden i lyen legfelső szinten alkotmányossági jogkörben fölmerülő kérdésben, ha az nem alkotmánybírósági hatáskörbe tartozik, az Országgyűlésnek kell eljárnia. Ezért tisztelettel kérem, szíveskedjék a vizsgálóbizottság fölállítása iránti indítványom tárgyában szav azást elrendelni. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Természetesen az indítvány előterjesztésére sor kerül, és akkor a Ház szavazással nyilvánvalóan állást fog foglalni. Megkérdezem Király Zoltánt, aki ügyrendi kérdésben kívá nt felszólalni, fenntartjae ezt a szándékát. Király Zoltánt illeti a szó. Ügyrendi kérdésben felszólaló: Király Zoltán (független) KIRÁLY ZOLTÁN (független) Csak azért is, hogy szigorúan az ügyrendi keretek között maradhassak, szeretném fölolvasni a Házs zabály 28. szakaszának (5) bekezdését, amely úgy szól: az önálló indítványokat az elnök köteles az Országgyűlésnek bejelenteni, és javaslatot tenni azok napirendre tűzésére vagy napirendre tűzésének megtagadására. Az Országgyűlés az előterjesztő esetleges felszólalása után vita nélkül határoz. Elnök úr, szeretném rögzíteni, hogy ön, úgy gondolom, megszegte a Házszabályt akkor, amikor nem figyelmeztette erre a miniszter urat, aki gyakorlatilag még az önálló indítvány előterjesztése előtt vitát provokált ez ü gyben, és ezért nem ő a felelős, hanem a Házelnök úr. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Király Zoltán felszólalását, s legyen szabad, nem személyemben, hanem az elnöki eljárást illetően néhány reflexióval élnem. A házbizott ság múlt csütörtöki, március 25i ülésén 3 órakor a terembe lépve kaptam kézhez Torgyán József két nappal korábban keltezett, hozzám címzett, de csak a házbizottság üléstermében kézbesített, másolataiban a házbizottság tagjaihoz korábban, mint hozzám, elju tott előterjesztését. Annak rendje és módja szerint a házbizottság ezzel foglalkozott, ennek eredményéről megfelelő időpontban az előterjesztés el fog hangozni, és a Ház elnöke - remélem - házszabályszerűen el fog járni.