Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 23. kedd, a tavaszi ülésszak 16. napja - A nemzeti kulturális alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
1190 emlékezhetünk, hogy ebben többékevésbé már megegyezés született - mindenesetre nem ez volt az az ok, amiért a médiatörvény összeomlott. Az előttünk fekvő javaslat mindezt megkerülte. Igaz, hogy a bizottsági vitában az ellenzék sürgetésére végül született erre vonatkozó módosító javaslat, de szigorúan olyan keretben, amely a minisztérium feltétlen vezető szerepét garantálja. Kitűnően beilleszkedik abba a politikába, amelynek jegyében a minisztérium a kulturális élet irányítását egy általa kiválasztott "alapítványokráciá"nak adja át, a hitbizományosok egy szűk csoportjának, amely minden a lapítványban ott van. A nemzeti kulturális alap így a minisztérium álneve, az állami közszolgálat kötöttségeinek mellőzésével, ám ellátva a társadalmasítás fügefalevelével. Van azonban egy másik része is az alap létesítését igazoló indoklásnak, nevezetesen , hogy a költségvetés mellett más, úgynevezett pótlólagos forrásokat kíván biztosítani a kultúrának. Azt lehetne hinni, hogy most aztán mindazok, akik a kultúra sorsán aggódnak, örömtől repesve kiálthatnak föl: "Nagyszerű! Ez az, amire vártunk! Új, eddig k ihasználatlan támogatás a kultúrának!" Itt azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy amit a Kormány az egyik kezével ad, azt a másikkal visszaveszi, majd úgy adja ismét oda, mint hogyha adna valamit. Kulturális járulékot ír elő, amit azok fizetnek, akik színházi előadást, hangversenyt, kiállítást, tanfolyamokat rendeznek, könyvet, folyóiratot, napilapot adnak ki, filmet mutatnak be. Nemcsak giccsadót, mert ha még csak giccsadó lenne, jó lenne - de azok adóztatnak meg vele, fogyasztó és nem fogyasztó, aki k a jó kultúrát akarják terjeszteni: bevételüknek veszik el ilyen vagy olyan százalékát, hogy majd az alap újra kioszthassa. Új adóval sújtják a kultúrát. Azoktól veszik el, akik megtermelik, hogy egy központi elképzelés szolgálatába állítsák. Olyan ez, mi ntha az ember úgy táplálkozna, hogy egymás után leharapná a saját ujjait. De még drasztikusabb hasonlatot is mondhattam volna. Ezzel a járulékelvonással nem érthetünk egyet. Az eredmény merő önáltatás: mintha a kultúra ezzel a 700 millió forinttal nyerne - előzetes számítás szerint ugyanis, mint hallottuk, erre számíthatunk. Valójában azonban csak kétszer könyvelik el ugyanazt: nő a hatalma a központi redisztribuciónak. A bizottság munkája során megpróbáltunk kompromisszumot kötni, és legalább a legnagyobb gondokkal küzdő közművelődési intézményeket, könyvtárakat, művelődési házakat felmenteni a járulékadó sújtása alól - annál is inkább, mert őket az idén még az áfa is sújtja. Nem sikerült, az előterjesztők nem ismernek pardont: úgy látszik, lehetségesnek ta rtják, hogy a kultúra rovására mentsék meg a kultúrát. Ezért azokat a módosító javaslatokat, amelyeket frakciónk részéről Schiffer János adott le, visszavontuk. Mindezen okok következtében nem tartjuk elfogadhatónak a nemzeti kulturális alap jelen előterje sztését. Kérjük az Országgyűlést, hogy ne fogadja el. A Magyar Szocialista Párt mindenesetre kénytelen ellene szavazni. (Taps a bal oldalról.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Molnár Péter képviselő úr a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselőcsoportjától. Felszólaló: Dr. Molnár Péter a FIDESZképviselőcsoport nevében MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A nemzeti kulturális alapról szóló törvényjavaslatot vélemé nyem szerint nem lehet különválasztani és külön tárgyalni az állami kulturális mecenatúra általános kérdéseitől. A FIDESZ, mint liberális párt szerint az állam, illetve az Országgyűlés, a Kormány, az önkormányzatok stb. részéről a legfontosabb a kulturális vállalkozások és intézmények kedvezményezett jogi, gazdálkodási feltételrendszerének a kialakítása, tehát a magánszféra működési feltételeinek, kedvezményeinek a biztosítása ezen a területen. A Kormány viszont sajnos a mai napig adós a kulturális szféra s zámára létfontosságú átfogó nonprofit szabályozás előterjesztésével, az ebben érintett tárcák - az Igazságügyi Minisztérium, a
