Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 23. kedd, a tavaszi ülésszak 16. napja - A nemzeti kulturális alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ZSIGMOND ATTILA, a kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió-, rádió-, és sajtóbizottság többségi véleményének előadója:
1184 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Következik Zsigmond Attila képviselő úr, a kulturális bizottság többségi véleményének előadó ja. Felszólaló: Zsigmond Attila, a kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió- és sajtóbizottság előadója ZSIGMOND ATTILA, a kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió, és sajtóbizottság többségi véleményének előadója: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió, és sajtóbizottság a határidő szorításában különös erőfeszítéssel, kivételes eljárás keretében megtárgyalta a nemzeti kulturális alapról szóló törvényjavaslatot és az ahhoz benyújtott módosító indítványokat. A bizottság többségi szavazattal a törvényjavaslatot támogatja, azt a kulturális terület hozzájárulásaként értelmezte, eleve idegenkedve a járulék kifejezéstől. Így értelmezve ugyanis szimpatikusabbá válhat péld ául a műalkotás és a szex, horror, erőszak stb. akár egymás alatti sorban szerepeltetése is, különös tekintettel a hozzájárulás százalékának nagyfokú különbségére 120% között. A vitában a bevételi források között a járulékkötelezettség kiterjesztése a kor ábbiakhoz képest a kultúra egész területére, illetve a törvényjavaslatban szereplő pótlólagos források odaítéléséről döntő bizottság összetétele volt a két fő téma. A törvényjavaslat ilyen bizottságot nem is tartalmazott egyébként, így csatlakozó módosító indítványt nyújtottunk be kétszintű döntési rendszerre, miszerint az ún. szakmai kollégiumok a támogatások elnyerésére benyújtandó pályázatok kiírásáról és elbírálásáról döntenek, míg az alap elvi irányító és koordináló döntéseinek meghozatalára a miniszte r bizottságot létesít. A szakmai kollégiumokba a résztvevők 50%át az érintett szakmai, társadalmi szervezetek delegálják, magyarul küldik, míg a bizottságba a szakmai társadalmi szervezetek a résztvevők 5 tagját jelölik. Ezzel a javaslattal a vitathatatla n miniszteri felelősség és a szakmai részvétel, bizonyos mértékű autonómia egyaránt remélhető. A bizottsági vitában megjelent az az aggodalom, miszerint a költségvetésben az alap javára meghatározott állami támogatás és a járulék a valóságos bevételi forrá sok, a többiben csak a törvényes lehetőség teremtődik meg. A tárgyalás során a bizottság arra törekedett, hogy az alap céljait félreérthetetlenül a kultúra területére szűkítse le. Tisztáztuk, hogy az alapból támogatást nyert pályázók az alap kezelőjével sz erződést kötnek és azt is, hogy a szerződés megszegése esetén a kedvezményezettet visszafizetés terheli. Az előterjesztő a kulturális járulék alá eső termékek és szolgáltatások köréből két kivételre vonatkozó javaslattal egyetértett, eszerint a tankönyveke t a megfelelő szigorítással, illetve a műalkotást létrehozó alkotót és a népművészeti, iparművészeti termék előállítóját nem terheli járulékfizetési kötelezettség. Arra törekedtünk, hogy az időnként - talán nem túlzás - kemény vita ellenére, a módosító ind ítványokban egyetértésre jussunk az előterjesztővel. Ennek számadatairól a következőket szeretném elmondani; Eredetileg 26 módosító javaslat érkezett március 1jéig, 25 javaslatot a tárgyalás alatt képviselőtársaink visszavontak, a benyújtott indítványokbó l 7 egyharmad támogatást sem kapott. A számok természetesen nem adhatók össze, mert átfedés van közöttük. A módosító indítványok közül, ami a jelentésben megjelent, a kulturális bizottság 11 módosító indítványt jegyzett, ezekben a kulturális bizottság és a z előterjesztő között egyetértés mutatkozik.