Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 23. kedd, a tavaszi ülésszak 16. napja - A nemzeti kulturális alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos):
1183 művészi képességeit, de herendi díszítő festők is valódi mesterektől sajátítják el képességeiket. A határmezsgyék itt is meglehetősen szélesek. Ezeken pedig nem szívesen húzunk válaszfalakat. Ma nyilvánvaló, az üzleti hasznot hozó vállalkozások ból támogatni kell azt a kulturális értéket, ami a dolog természetéből adódóan ráfizetéses. Elméletileg megoldás lehetne egy hatékony cenzúrabizottság fölállítása, amely eldöntené, milyen mértékben lehet és kell különböző kulturális termékeket és szolgálta tásokat megkülönböztetni a maguk értéke szerint, és ennek függvényében adóztatni. (12.00) Az a társadalom azonban, amely éppen most szabadult fel a politikai cenzúra diktatúrája alól, aligha vállalná a jogilag meghatározhatatlan ízlés- és feldolgozásbeli d öntések, erre vonatkozó megállapítások végrehajtását. Ezért olyan rendszert dolgoztunk ki, amelyben minden kulturális termék és szolgáltatás értékesítése után a vásárlónak, illetve a felhasználónak igen kis mértékű járulé kot kell fizetnie, ami aztán teljes egészében visszafordítható a kultúra támogatására. Ez a dolog lényege. Méghozzá egységesen, noha különböző mértékben kerülne erre sor. Nem tehetünk kivételt, ha végrehajtható törvényt akarunk alkotni. A kisebbik rossz, h a 12%os hozzájárulást kérünk azoktól is, akiket egyúttal támogatunk is, noha fájdalmas dolog ettől nem mentesíteni a valóban jótékonysági célú rendezvények vagy nehéz helyzetű kis intézmények dicséretes vállalkozásait. A befolyó összeg újraelosztásával s zeretnénk az értékőrzés és értékteremtés alkotó folyamatát támogatni. Szakértőink hosszú viták eredményeként határozták meg a járulékoltatott termékek, szolgáltatások körét és mértékét. A járulék beszedését és az ellenőrzés feladatát - hosszú tanácskozás u tán mindenki erre a meggyőződésre jutott - csak az APEH tudja megoldani. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium nem kíván a rendkívül sokszínű kulturális élet értékmeghatározási kérdéseibe beavatkozni. A költségvetésben biztosított támogatási lehetőségek nagy részét pályázati úton, társadalmi bíráló bizottságok bevonásával ítéli oda. Nyilvánvaló, a nemzeti kulturális alapból származó többletforrások elosztásánál sem követhető más gyakorlat. A rendelkezésre álló összeg elosztását - a nélkülözhetetlen inter venciós tartalék kivételével - pályázati úton, bíráló bizottság és szakmai kollégiumok bevonásával kívánjuk eldönteni. Egyfelől azoknak a szakmai társadalmi szervezeteknek kell ezekben képviseletet kapniuk, amelyek érdekeltségi köréből a járulékok befolyna k. Másfelől - és egyáltalán nem biztos, hogy ezek egyeznek - a jogos igénylők köréből kell a szakértőket bevonni. E tekintetben jelentős gond, hogy a sokszereplős, folyamatosan változó kulturális életben természetes és örvendetes a szakmai érdekképviselet i szervek nagy és nehezen meghatározható száma. Egyegy művészi területen számos ilyen jött létre, amelyek közül nem lenne szerencsés valamelyiket is kiemelni vagy kizárni. Ezért nem láttuk a törvényben meghatározhatónak a bizottságba és a szakmai kollégiu mokba küldötteket jelölő szervezeteket, mármint a törvényben meghatározni ezeknek a körét. A miniszter kettős felelőssége, hogy miközben teljes mértékben vállalnia kell az államháztartási törvényben rögzített felelősséget, gondoskodnia kell a támogatási re ndszer társadalmasításáról, az érintett szakmák, művészetek lehető legszélesebb körű képviseletéről a döntéshozatali mechanizmusban. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak jegyében kérem, hogy az Országgyűlés az előterjesztés, valamint a módosítási javaslat ok megfontolásával alkosson törvényt a nemzeti kulturális alapról. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) :
