Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 23. kedd, a tavaszi ülésszak 16. napja - A nemzeti kulturális alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÁDL FERENC, DR. művelődési és közoktatási miniszter:
1182 En nek ellenére nem hagyhatók figyelmen kívül a törvényjavaslatban rejlő lehetőségek. Egy példát említenék: A törvényjavaslat főként az állampolgárok szabad társulására épít, és kizárja a pénztártagság elutasítását. Ezzel lényegében komoly diszkriminációtól s zabadítja meg a leendő pénztártagokat, viszont előfordulhat, hogy éppen ennek következtében a hozzájárulás mértéke magasabb lesz, mint egyébként lenne, továbbá a kockázati események bekövetkezésének valószínűsége is rontani fogja a pénztár statisztikáját. A már most előre látható feszültségforrásokat még tovább sorolhatnám, de erre, úgy gondolom, a módosító javaslataim benyújtása után a részletes vitában térek ki. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) A nemzeti kulturális alapról szóló törvényjavaslat kivételes elj árásban történő tárgyalása ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! További felszólaló nem jelentkezett, így a törvényjavaslat általános vitáját elnapolom. Soron következik a nemzeti kulturális alapról szóló törvényjavaslat kivétele s eljárásban történő tárgyalása. Az előterjesztést 7564es számon kapták kézhez. Most megadom a szót Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter úrnak, a törvényjavaslat előterjesztőjének. Dr. Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter, a napirend i pont előadója MÁDL FERENC, DR. művelődési és közoktatási miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar állampolgárok kulturális jogait az Alkotmány mellett nemzetközi szerződések is garantálják. A kulturális szolgáltatások és termékek ing yenességét azonban a gazdag jóléti államok sem tudják biztosítani. Sőt általában csak igen drágán lehet kulturális élményhez jutni. Annak ellenére van ez így, hogy a művészetek, a történelmi örökség védelme és megőrzése, a művelődésügy különböző ágazatai n agyarányú költségvetési támogatásban részesülnek. A korszerű társadalomban a kultúra anyagi forrásait jelentős mértékben a köz biztosítja, noha terheit az egyénnek is vállalnia kell. A köz támogatásának különböző formái ismertek. A Művelődési és Közoktatás i Minisztérium sokcsatornás finanszírozás kiépítésére törekszik. Nem mondhatunk le az alapvető költségvetési támogatásról, a civil társadalom fokozott mozgósításáról, a nemzeti kulturális alappal pedig nehéz helyzetünk enyhítésére szeretnénk pótlólagos for rást teremteni. Furcsa ellentmondás, hogy miközben a kultúra támogatásra szorul, az emberek szórakozási és környezetdíszítő igénye jelentős hasznot hajtó vállalkozásokat is hozott létre. Tudnunk kell, gyakran nem csupán az hoz hasznot, amit giccsnek, ponyv ának vagy pornónak minősíthetünk, de esetenként a méregdrága szép könyveket is nagy haszonnal lehet értékesíteni. Jogászként azt is elmondhatom, hogy esztéta legyen a talpán, aki egyes világhírű regényírók vagy filmrendezők alkotása esetében meg tudja hatá rozni, mekkora szerepe van sikerükben a szellemi izgalomnak vagy a testi szerelem érzékletes megjelenítésének. Azaz közel sem mindig egyértelmű, hogy műveik a magas művészet, vagy más, mondjuk, a pornó kategóriájába sorolhatóe. Ki mondja meg, hol a határ a művészi színház és a szórakoztatóipar között? Korunk jelentős hasznot hajtó üzlete a hang- és videokazettagyártás, kölcsönzés és forgalmazás. A szórakoztatóipar sajtossága, hogy módszereit, technikáját, s bizonyos értelemben mondanivalóját is az úgyne vezett magas művészettől veszi át. Voltaképpen ennek gyakorlatát hasznosítja. Hasonló viszonyt figyelhetünk meg használati tárgyaink formakultúrája és a vizuális művészetek között. Gondoljunk csak arra, hogy nem csupán a Hollóházi Porcelángyár hasznosítja Szász Endre
