Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 23. kedd, a tavaszi ülésszak 16. napja - Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALOGH GÁBOR (független)
1181 azokat a feltételrendszereket, amelyek Európa, illetve a tengerentúl különböző országaiban érvényesülnek. Csak példaként említem meg az USAt, ahol a pénztárak tulajdonjogát egy igazgatótanács gyakorolja, vagyis teljes egészében az igazgatótanács jelen ik meg tulajdonosként, míg a pénztártagok csak a befizetésekkel járulnak hozzá. De említhetném Németországot is, ahol a pénztárvagyon könyvi tartalékként szerepel, vagyis munkaadóra épül az egész pénztárrendszer, és a vagyon nincs elkülönítve. Különösen ve szélyes ez akkor, amikor csődhullám következik be valamely országban. A védelmet a különböző garanciaalapok jelentik, és ezáltal érik el azt a színvonalat, amelyet a kiegészítő biztosítópénztárak nyújtanak. (11.50) Franciaország esetében sajátos rendszert tapasztalunk. Ez Magyarországon is bizonyos honosított formában szerintem megjelenhet; elsődlegesen a munkáltatóknak áll érdekében a nyugdíjbiztosítás terén, amikor egy úgynevezett cadresystčmeet, vagyis egy káderrendszert alkalmaznak, hogy minden egyes vállalati dolgozóra, illetőleg vezetőkre a vállalat biztosítást köt, mert érdekében áll, hogy a jó vezetők ott maradjanak a vállalatnál. Ugyancsak példaértékűnek tartom ebben a rendszerben, hogy amikor a társadalombiztosítás, a munkaadó, a munkavállalói é rdekképviseletek, valamint a Kormány összeülnek, és közép- illetve hosszú távon meghatározzák a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások színvonalát, ami ezen a színvonalon fölül van, az kerülne a kiegészítő biztosítás rendszerébe. Tehát ez előr emutató szabály lehetne a magyar rendszerre is. De folytatva: természetesen más garanciális szabályokra is szükség van, elsősorban a pénztártagok befizetéseinek szavatolása végett. A törvényjavaslat tartalmaz ugyan garanciális előírásokat, de véleményem sz erint ezek a jelenlegi helyzetben nem elégségesek a pénztártagok érdekvédelmének megjelenítéséhez. Ezen a téren módosító javaslatokra lesz szükség. Ugyancsak módosító javaslatokat tartok indokoltnak a munkáltatók részvétele ügyében, mert nem véletlen, hogy az Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldala keményen ágál a törvényjavaslat ellen, sőt - mint hallottam - bojkottot is kilátásba helyezett. És most ismertetném azt a négy pontot, amelyben komoly kifogás merült fel az Érdekegyeztető Tanács munkáltatói olda la részéről. Ők a következő kezdeményezéseket teszik: "Úgy látjuk, hogy az önkéntes kiegészítő pénztárak működése és nagy számban történő elterjedése akkor várható, ha abban minél több munkáltatót, mint résztvevőt, sikerül megnyerni. Ehhez a munkáltatói tá mogatás törvényjavaslatban szereplő merev szabályait meg kell szüntetni, és ez által biztosítani kell, hogy az érintettek a lehetőségek ismeretében szabadon dönthessenek, illetve állapodhassanak meg a munkáltatói támogatásról. Szükségesnek tartjuk a pénztá rak felügyeleti kérdésének korrekt rendezését, azonban veszélyesnek ítélünk meg minden olyan szabályozást, amely a túlzott beavatkozás, a centrális irányítás lehetőségét hordozza magában. Megítélésünk szerint a pénztárfelügyelet nem kaphat gazdálkodói, sze rvezeti tevékenységű tartalmi jogosítványokat. Ezért az ilyen jellegű részeket a törvényből törölni kellene - ez egy konkrét fejezet elhagyására vonatkozik. Harmadik: A pénztárak létrehozásánál alapvető gondnak tartjuk, hogy míg a jogi keretek biztosítják a pénztárak létrehozását, addig a tényleges működéshez szükséges gazdasági feltételek megteremtéséről nem esik szó. A pénztárak alapításához már törvényi szinten deklarált állami támogatás szükségeltetik, ennek hiányában ugyanis nem várható azok elterjedés e. S a negyedik: Sajnálatos módon az előterjesztők e törvényen keresztül kívánják megoldani a foglalkoztatási törvény hatálya alá nem tartozó személyek, például vállalkozók munkanélküliellátásának kérdését azáltal, hogy azt kizárólag az önkéntes biztosítá si formába helyezik át. Ami egyébként az állampolgári egyenlőséget is sérti. A munkanélkülivé válás állami feladatainak a foglalkoztatási törvény hatályától függetlennek kell lennie akkor is, ha egyes rétegeknél azok intézményi rendszere részben eltér."
