Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 23. kedd, a tavaszi ülésszak 16. napja - Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KAPITÁNY FERENC (FKgP)
1171 Mindezek miatt - egybehangzóan a szabaddemokraták álláspontjával - az a véleményünk, hogy a viták ezen a területen a törvény elfogadása után is minden bizonnyal folytatódni fognak, és a későbbiek során a biztosítási törvény elfogadása után ezek a szabályok módosításra kell kerüljenek. Ötödször: arra kellene válaszolnunk, hogy felhatalmazhatjuke a Kormányt a pénztárak gazdálkod ási szabályainak a kidolgozására, és nem kellenee inkább azoknak ebben a törvényben helyet kapniuk? Az a véleményünk, hogy a Kormány felhatalmazása csak korlátozott mértékben és csupán abban az esetben fogadható el, ha a kormányrendeletek csak azt mondhat ják meg, hogy mit nem lehet tenni a pénztárak vagyonával, pénzével, és arra nem terjed ki a Kormány jogosítványa, hogy utasítsa a pénztárakat bizonyos kötvények, állampapírok megvásárlására. (11.00) Hatodszor: azt kell megvizsgálnunk, hogy elegendő garanci ák veszike körül a pénztárakat, hiszen ezek a pénztárak, amelyek a törvény elfogadása után létrejönnek, a tagok saját pénzével gazdálkodnak, ezekben a tagok saját pénzüket kockáztatják, nem áll mögöttük állami garancia, és a törvény vagyonbiztosítási köte lezettséget sem ír elő. A 15 fős alacsony létszám mellett létrejövő, például egészségbiztosítási pénztár igen kicsi kockázatközösség. A szolgáltatások árainak ingadozása miatt is bajba kerülhetnek. A kudarcok lejárathatják az ügyet, lejárathatják a biztosí tási szakmát, hiszen ez valóban egy bizalmi üzlet, ez bizony egy bizalmi piac. Az előterjesztő szerint nincs szükség sok formális szabályra, előírt tőkeminimumra, mert ez a pénztár engedélyhez kötött, önigazgató jellegű, nonprofit működésű alapszabállyal, kötött gazdálkodási renddel, korlátozott vállalkozási szabadsággal, likviditási kontrollal, vagyonra vonatkozó szabályokkal, kötelezően alkalmazott biztosítási technikákkal és pénztárfelügyelettel működik. Számunkra is nyilvánvaló, hogy ha a társadalombizt osítás szolgáltatásaira is csak részleges állami garancia érvényesül, akkor az önkéntes kiegészítő biztosítás esetében sem adható, alakítható ki jobb pozíció. Mégis igen fontosnak tartjuk a szervezeti és anyagi garanciák kérdését. Ezek a törvényben foglalt akkal szemben pontosítandók és továbbfejlesztendők. A jól működő önkéntes biztosítások, ha nem is tudják pótolni, mert erre nem alkalmasak, és nem ez a szerepük, a nyugdíjrendszer vagy az egészségügyi ellátás strukturális gondjainak a megoldását - ez ugyan is a Kormány és más szervezetek dolga , arra mégis alkalmasak lennének, hogy fokozatosan kiépítsenek egy új bizalmi viszonyt járulékfizető és biztosító, ellátott és biztosító szolgáltatók között, hogy önerőből megerősítsük a társadalmi biztonság, a szociá lis biztonság egyre vékonyodó szövetét. A kötelezően felvetendő, az előterjesztésben megválaszolatlan és egyelőre még megválaszolhatatlan kérdéseink ellenére éppen ezért tartjuk nagyon fontosnak ezt a törvényt, és szeretnénk mindent megtenni jobbítása és s ürgős elfogadása érdekében. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Kapitány Ferenc független kisgazda képviselő. Felszólaló: Kapitány Ferenc (FKgP) KAPITÁNY FERENC (FKgP) Köszönöm a szó t. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak törvényi szabályozása, vele együtt ilyen további intézmények létrehozásának elősegítése ma már több mint szükséges. Különös jelentősége van annak, hogy ezek az intézm ények éppen e történelmi pillanatban jöjjenek létre, amikor kialakulóban van a társadalombiztosítás önálló alapokra helyezése, önkormányzatának megteremtése és az egészségügyi szolgáltatások és nyugdíjak terén bevezetett törvények végrehajtása, annál is in kább, mert látjuk, hogy a társadalombiztosítás
